A Gróf Széchenyi Család Alapítvány aggodalommal figyeli a Széchenyi Istvánról elnevezett bank körül kialakult helyzetet – írta közleményében a családi alapítvány, amely szerint előfordult már, hogy a Széchenyi névvel visszaéltek.

A Széchenyi név védelmében szót emelő közlemény szerint a család szeretné hangsúlyozni, hogy a Széchenyi Bank alapítói és tulajdonosai között nincs egyetlen Széchenyi sem. "A Széchenyi család bízik a Széchenyi Bank kárenyhítésében hozott kormányintézkedések sikerességében és reméli, hogy egyetlen betétest sem fog visszavonhatatlanul anyagi kár érni" – tették hozzá.

Túry Gergely

A Magyar Nemzeti Bank december 5-én vonta vissza a Széchenyi Bank működési engedélyét, egyúttal elrendelte az intézmény végelszámolását, mert az intézmény működése fenntarthatatlanná vált. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa azért vonta vissza a bank tevékenységi engedélyét, mert a hitelintézet működése nem felelt meg a jogszabályoknak, és súlyosan megsértette a felügyeleti hatóság határozatát is.

Az MNB által a Széchenyi Banknál lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a bank tevékenysége valamennyi jelentős területen – így a tőkehelyzetet, az értékvesztések elszámolását, a fedezetek nyilvántartását és értékelését, valamint az informatikai, számviteli rendszerek működését tekintve – súlyos, a prudens működéssel összeegyeztethetetlen helyzetbe került.

A banknak az MNB szerint mintegy 1600 betétes ügyfele van. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) december közepén közölte, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 30 millió forintig áll helyt az arra jogosultaknak. Az állam a 30 millió forint fölötti rész 49 százalékát téríti meg, a Széchenyi Bankban meglévő tulajdoni hányadának megfelelően.

Összesen 3,7 milliárd forintot fognak kifizetni nagyjából száz betétesnek, előreláthatólag január közepéig – mondta akkor Orbán Gábor államtitkár. Az OBA nagyságrendileg 12 milliárd forintot fog fizetni az arra jogosultaknak.

A betétbiztosítás jellemzően a magánszemélyek és a kis- és közepes vállalkozások betétjeit védi. Nem terjed ki azokra a nagyobb szervezetekre, amelyeknek az átlagosnál jobb a kockázatfelismerő képessége, ilyenek például a befektetési vállalkozások vagy az önkormányzatok.