A lap pénteki cikkében a multik pénzkimentő gépezetét emlegetik a Tescóval kapcsolatban. A felső vezetői körből származó híresztelések szerint bonyolult cégkapcsolatok és átláthatatlan szerződések révén tízmilliárdos összegeket utal ki Angliába a magyarországi leányvállalat, hogy csökkentse a hazánkban fizetendő adók alapját.

Lentner Csaba közgazdászprofesszor az áruházlánc nyilvános beszámolóiból vezette le számításait. Felvetette, hogy a számok alapján a 2013 márciusától 2014 márciusáig tartó üzleti évben a Tescónak nyereségesnek kellett volna lennie itthon, a társaság mégis veszteséget mutatott ki a költségelszámolások után.

A magyarországi leányvállalat 601 milliárd forintos nettó árbevételt ért el, de 43 milliárd forintos veszteséggel zárta az időszakot. Ez a közgazdászprofesszor szerint két üzleti lépés következményeként alakult így. Az egyik az, hogy nagyon magasak voltak az úgynevezett „egyéb” üzleti ráfordítások. Az előző évhez képest 43 milliárd forinttal több „egyéb” költséget számoltak el a hálózat tulajdonában lévő épületek úgynevezett terven felüli értékcsökkenésére.

Az adóalapot egy másik jelentős költség is csökkentette, méghozzá az úgynevezett kapcsolt vállalkozásokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek végösszege, mely 2013-ban 118 milliárd forintra rúgott, és kereken 100 milliárddal haladta meg az előző üzleti évben elszámolt hasonló kiadásokat. Ilyen kötelezettségek lehetnek például a menedzsmentnek fizetett díjak, illetve a különféle jog- és licencdíjak, melyet az anyacég vagy egy fióktelephelye számláz ki a leányvállalatnak.

Lentner Csaba szerint az itthoni Tesco-üzletekbezárásról szóló hírek csupán a jéghegy csúcsát mutatják. Soha nem látott globális válságban van ugyanis a nemzetközi vállalat, és mostanra lényegében az egész rendszer működése megkérdőjeleződött a hatalmas profitveszteségek miatt.

Emlékeztetett, hogy tavaly a rossz üzletmenet következtében a Tesco amerikai nagybefektetője például 750 milliárd dollárt bukott a részvények látványos leértékelődése miatt. Az anyavállalat válságát az is igazolja, hogy nemrég két nagyobb nemzetközi hitelminősítő intézet is a bóvli kategóriába sorolta a Tescót nyereségének drasztikus csökkenése miatt – tette hozzá a közgazdász.