"A nagyobb cégek féltik a romáktól az imidzsüket" - nyilatkozott a Huffington Postban megjelent interjúban Forgács István romaügyi szakértő. Forgács szerint azok a vállalatok, melyek kizárják a romákat mint vásárlóerőt, idővel majd tönkre fognak menni, azok a cégek pedig, amelyek időben elkezdenének kifejezetten a romák számára biztosítani szolgáltatásokat, piaci előnyre tehetnének szert.

"Az üzleti élet szereplőinek gondolnia kellene a cigányságra is. Érdemes lenne bankot, vagy más pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó intézetet létrehozni a romák számára” - mondta Forgács. Szerinte például a magyarországi romák 80 százaléka nem vesz igénybe semmilyen banki szolgáltatást. Ez a nyolcvan százalék körülbelül 200-300 ezer embert jelenthet. A tengerentúlon ez nem tűnik soknak, azonban itthon ez magas számnak számít.

Az ország nyugati felében, az osztrák határhoz közel élő Forgács úgy gondolja, sosem kellett szembenéznie azzal a valódi szegénységgel, amely az ország keleti felét jellemzi. A rendszerváltáskor a környezetében dolgozó romák körülbelül nyolcvan százaléka elvesztette az állását, mivel a legtöbbjük gyárakban dolgozott és az új piaci rendszer ezt a szektort érintette a legfájdalmasabban.

A rendszerváltásnak szerinte azonban volt egy pozitív hozadéka is: a cigányság ekkor lehetőséget kapott önálló vállalkozások létrehozására is, ami pedig a "nem romákkal" való új kapcsolatok építését is magával hozta.

Azonban volt ebben egyfajta szükségszerűség is, mivel a gazdasági források mind a „nem romák” kezében voltak, így a romák számára csak a társulás útján nyílt lehetőség arra, hogy egyáltalán hozzáférhessenek ezekhez a forrásokhoz - tette hozzá. Ha valakinek megvolt a kellő szakértelme, továbbá elég szorgalmas volt, annak romaként is jó lehetőségei voltak vállalkozni.

Az interjúban a szakértő a hazai politikai tényezőkről, a romákról kialakult általános képről, a szegregáció különböző formáiról - közöttük az önként vállalt szegregációról -, valamint a Jobbik előretöréséről is beszélt.