Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A leggyakrabban úgy próbálnak meg visszaélni az uniós forrásokkal, hogy megsértik a közbeszerzési jogszabályokat, elszámolják az el nem számolható költségeket vagy például kettős finanszírozást vesznek igénybe. Ilyenkor a kedvezményezett egy adott költséget a hazai, illetve az európai uniós támogatás terhére is elszámol, de továbbra is gyakori problémának számít a túlszámlázás, illetve a túlárazás is. A napi.hu kérdésére a Kehi két esetet is bemutatott, amelyek elmondásuk szerint tipikus visszaélési kísérletnek számítanak.
"Az egyik ellenőrzés során a kedvezményezett arra vállalt kötelezettséget, hogy egy új papírtáskagyártó gépsort vásárol 599 millió forint értékben, amihez 233 milliónyi támogatást nyert el. A beszerzés végrehajtásáról a szükséges dokumentumokat benyújtotta és a támogatást megkapta. Ezt követően azonban a Kehi feltárta, hogy a kedvezményezett a szóban forgó új gépet nem szerezte be, ehelyett egy használt gép beszerzésére került sor, amely mindössze 50 millió forintba került. A gép több országon keresztül történő szállítása során a kedvezményezett a szállítóleveleket meghamisította, a nyomdagépet átfestették, a gyártási és típusszámát eltávolították, és új, a gyakorlatban nem is használt számmal látták el. A hivatal az ügyben különösen nagy kárt okozó csalás gyanúja miatt feljelentést tett, továbbá intézkedett a teljes támogatási összeg visszafizettetése iránt."
"Egy másik, hazai költségvetési támogatást érintő ellenőrzés során a hivatal a hazai támogatásból beszerzett gép helyszíni megtekintése során azt észlelte, hogy azon az európai uniós forrásból történő beszerzésre utaló tábla van elhelyezve. Ennek, valamint a kedvezményezett hazai és uniós pályázatainak, támogatási szerződéseinek a vizsgálata alapján megállapítást nyert, hogy a támogatott a gép beszerzésére egyidejűleg hazai és európai uniós támogatást is igénybe vett, és ugyanazokat a költségeket mindkét támogatás terhére elszámolta. A Kehi az ügyben feljelentést tett, valamint kezdeményezte a támogatás visszafizettetését."
A Kehi tájékoztatása szerint a szabálytalansági gyanúk 2007-ben összesen 108,7 millió forintot, 2008-ban 438,2 millió forintot, valamint 83,3 millió eurót, a 2009-ben pedig 964,5 millió forintot és 36,9 millió eurót érintettek. A Kehi a közbeszerzési jogszabályok megsértése esetén a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordul: 2008-ban összesen 9 esetben kezdeményezte a KDB hivatalbóli eljárását, ezek alapján a hatóság összesen 38 millió forint bírságot szabott ki. Egy évvel később 12-szer kérelmezték a jogsértés megállapítását, a KDB ezek közül 5-nél állapította meg a közbeszerzési jogsértés tényét, és összesen 5 millió forint összegű bírságot szabott ki. Amennyiben a vizsgálatok során bűncselekmény gyanúja merül fel, a Kehi büntetőeljárást kezdeményez. 2010 után összesen 11 esetben tettek feljelentést.
Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!
