Jelen állás szerint augusztusban Magyarországon lehúzhatja a rolót - vagy illegalitásba vonulhat - az Uber. A kormány végül nem szüntette be az Ubert és a taxisok életét megnehezítő, de az utas számára pénztárcabarát szolgáltatásokat, csak egy olyan taxirendeletet alkotott, amivel épp a gazdasági előnyét szünteti meg a hagyományos taxistársaságokkal szemben.

Az augusztus 6-án életbelépő rendelet szerint más szabályok vonatkoznak a klasszikus taxitársaságokra, és más a személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra. Utóbbinak bár nem kell taxióra, sárga fólia vagy sárga rendszám, de szükség lesz regisztrációs matricára, speciális jogosítványra, és a kocsit is vizsgáztatni kell majd, nem beszélve róla, hogy csak egyéb szolgáltatás részeként, kiegészítő szolgáltatásként, vagy valamilyen fő szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódóan végezhető.

A magyar piac két legnagyobb szereplője – az Uber és a Wundercar – eddigi működése biztosan megváltozik.

Öt év múlva már olyan lesz, mint a buszozás

Utóbbi már csak azért is, mert olyan kiskaput talált, amivel kibújik a taxirendelet alól: a WunderCar ugyanis telekocsi a cég öndefiníciója szerint, amit nem szabályoz a rendelet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az eddig címre hívott autók helyett, a cég sofőrjei előre megadják majd útvonalukat, akinek pedig ez kapóra jön, jelzi fuvarigényét, és bepattan a sofőr mellé. Fontos különbség, hogy utóbbi esetben nem fuvardíjat fizetnek a sofőrnek, mint a taxik vagy az Uber esetében, hanem az út költségeihez való hozzájárulást, amit a sofőr határoz meg.

Ahogy Gunnar Froh, a cég alapítója mondta, ez az új fejlesztés garantálja, hogy csak magánemberek használhassák a szolgáltatást. Augusztustól tehát az applikációt használó sofőröknek előre meg kell határozniuk útvonalukat, így csak azok tudnak majd fuvart szerezni maguknak, akik ugyanarra szeretnének utazni, így kizárható az, hogy a sofőr üzletszerűen „taxizzon” a WunderCarral.

Szerinte öt éven belül a telekocsizás olyan hétköznapi dolog lesz, mint a buszozás, amihez ők szeretnék nyújtani a platformot: „mi nem professzionális sofőr-szolgáltatást kínálunk az utasoknak, hanem egy platformot, ahol a technológia segítségével az autómegosztás egyszerűbbé válik.” Annyira bíznak ebben, hogy Budapesten irodát is nyitnak augusztusban.

Az Uber még nem látja a kiutat

Hogy az Uber mire készül, azt egyelőre nem tudni. Megkeresésünkre az Ubernél azt válaszolták, hogy egyelőre nincs olyan álláspont, amit kommunikálni szeretnénk, de amint lesz, eljuttatják szerkesztőségünkbe. Korábban, június végén is hasonlóan nyilatkoztak, de akkor még hozzátették, hogy a rendelet ellenére változatlanul működnek tovább: „tanulmányozzuk a most meghozott döntések tartalmát és azok esetleges hatását az autómegosztó rendszerekre Budapesten, de a szolgáltatás továbbra is működni fog a fővárosban és keresni fogjuk egy konstruktív párbeszéd lehetőségét a döntéshozókkal, hogy egy modern szabályozási keretet hozzunk létre, amely a felhasználók érdekeit tartja szem előtt.”

Az Ubert egyébként az utóbbi napokban amúgy is több válság érte. Franciaországban letartóztatták két vezető tisztségviselőjüket, miután visszavonulót fújtak és felfüggesztették az uberPOP néven futó szolgáltatásukat, igaz a prémium és szállítmányozásii részlegük zavartalanul működik tovább.

A vállalat ellen már 2014 novemberében indult előzetes vizsgálat megtévesztő kereskedelmi gyakorlat gyanújával, illetve egy törvényt is elfogadtak, amelynek értelmében a nem regisztrált sofőröket egy év börtönbüntetéssel és 15 ezer eurós pénzbüntetéssel sújtják. Az Uber ez ellen a törvény ellen az Európai Bizottságnál élt panasszal, s a francia alkotmánytanácshoz is keresetet nyújtott be.

Eközben itthon – ha ideiglenesen is, de – bevezették az Isztambulban már létező uberBoat szolgáltatásukat a Balaton Sound idejére, ahol fejenként kétezer forintért viszik el a fesztivál helyszínére azokat, akik hajóval érkeznek a közeli vizekre. Sőt, meglebegtették azt is, hogy - mivel a közvélekedéssel szemben a taxisok nem csak tüntetnek ellenük, de többen sofőrnek is jelentkeztek – bevezethetik a több országban már működő, kifejezetten taxisoknak fejlesztett uberTAXI szolgáltatásukat, hiszen ők mindenben megfelelnek a törvényi szabályozásnak – mármint a taxisok.

Nem csak a működésük, az ellenőrzésük is problémás

Az Uber hazai feltűnése óta a taxisok többször tüntettek, rájuk szállt miniszteri utasításra a NAV, illetve a taxiengedélyeket is kiadó BKK is aktívan ellenőrzi a sofőröket. Ezek az ellenőrzések azonban nem tűnnek túl szabályszerűnek, az ombudsman vizsgálatában például megállapította, hogy az úgynevezett „fedett ellenőrzéseken” sérül a taxisok tisztességes hatósági eljáráshoz, a jogbiztonsághoz és a jogorvoslathoz fűződő alapvető joga. A BKK revizorai úgy ülnek be taxikba, hogy nem fedik fel magukat, még az ellenőrzés végén sem. A sofőrrel nem íratnak alá jegyzőkönyvet, a papírmunkát utólag végzik el, és ez visszaélésekre adhat lehetőséget. A taxisok csak utólag tudják meg, hogy ellenőrizték, és azt is, ha szankcionálják őket.

Székely László jelentése arra is kitér, miszerint sem a fővárosi taxirendelet, sem más jogszabály nem jogosítja fel a BKK-t taxiengedélyek kiadására vagy visszavonására. A közlekedési központ nem hatóság, mégis hatósági jogkövetkezményekkel járhat az, amit az ellenőrei megállapítanak. Az ombudsman különösen aggályosnak tartja azt is, hogy az ellenőrök a jegyzőkönyvet az adott műszak végéig „az előírt Excel-formátumban szerkeszthetik”. A biztos felkérte Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztert, hogy jogszabályban tisztázza a BKK helyzetét.