Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
| Multik érdekeit védi az EU a Fidesz szerint |
| Brüsszel a magyar emberek érdekei helyett most is a külföldi multik érdekeit védi - reagált a Fidesz-frakció. Közleményükben azt írták, "az extraprofittal rendelkező ágazatokat sújtó különadók az új magyar adórendszer fontos részét képezik, igazságosabbá és kölcsönössé teszik a közteherviselést, hozzájárulnak a költségvetési egyensúlyhoz és a fontos társadalmi célokhoz". Hozzátették, az élelmiszerlánc-felügyeleti díjból az élelmiszer-biztonságot javító intézkedéseket tud végrehajtani az állam, a dohánytermékek kereskedelmét terhelő egészségügyi hozzájárulásból pedig az új budapesti kórház megépítését tudják támogatni. |
Az Európai Bizottság azonnali vizsgálatot kezdeményezett a tavaly a nagy cigarettacégekre kivetett egészségügyi különadó, illetve a nagy áruházláncokra szintén tavaly kirótt élelmiszer-felügyeleti díjak ügyében.
Az EB bizottság aggálya mindkét esetben az, hogy a meredeken progresszív kulcsokat alkalmazó terhek szelektív előnyt biztosítanak versenytársaikkal szemben azoknak a vállalatoknak, amelyek árbevétele alacsony, és ez tiltott állami támogatásnak minősülhet. Brüsszel emiatt egyúttal a vizsgálat lezárásáig megtiltja a progresszív kulcsok alkalmazását. A bizottság leszögezi ugyanakkor: a vizsgálat megindítása még nem jelenti azt, hogy bizonyítást nyert volna, hogy mindkét esetben valóban tiltott állami támogatásról lenne szó.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a napi fogyasztási cikkeket forgalmazó üzleteknek kell fizetniük. Alacsony árbevétel esetén vagy semennyi, vagy 0,1 százalékos felügyeleti díjat kell befizetni, egy bizonyos értékhatár fölött viszont már az árbevétel 6 százalékát. A bizottság szerint önmagában az árbevételen alapuló díj nem veti fel tiltott állami támogatás gyanúját, de a progresszív, meredeken emelkedő kulcsok tisztességtelen versenyelőnyt biztosítanak az alacsony árbevételű piaci szereplőknek versenytársaikkal szemben.
Fazekas István
"Magyarország mostanáig nem nyújtott olyan tárgyilagos indokolást, amely igazolná ezt a differenciált bánásmódot" – írja közleményében a brüsszeli testület. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj esetében a szabályozás január 1-jén lépett hatályba, és július végén lennének esedékesek az első befizetések. Tavaly év végéig minden kiskereskedelmi vállalatnak árbevétele 0,1 százalékát kellett befizetnie. Ezt váltotta fel január 1-jétől a többsávos díjkötelezettség. Félmilliárd forintnál kevesebb árbevétellel nem kell fizetni, 50 milliárd forintig 0,1 százalék a díj kulcsa. Annál nagyobb árbevétel esetén viszont 1 százalékot kell befizetni az államnak, a legmagasabb, 6 százalékos kulcs a 300 milliárd forintnál nagyobb árbevételű cégeket sújtja. A bizottság arról sincs meggyőződve, hogy az így beszedett összeg nem haladja-e meg azt a mértéket, amelyet az állam az agrár-élelmiszeripari termékek állami ellenőrzésének szükségessége címén beszedhet.
A közlemény arra is kitér, hogy a magyarországi kiskereskedelmi korlátozások együttesen negatív hatással lehetnek a piaci versenyre, és az unió alapvető szabadságjogait is sérthetik. Ilyenként említi a bizottság azt az előírást, hogy be kell zárni azokat a kiskereskedelmi cégeket, melyek két egymást követő évben veszteségesek. Brüsszel szerint a veszteségesség oka a megemelkedett felügyeleti díj is lehet, és ez így sértheti a letelepedés szabadságát. Ennek tisztázására felvették a kapcsolatot a magyar hatóságokkal.
Stiller Ákos
A dohánytermékek kereskedelmét terhelő egészségügyi hozzájárulás esetében a bizottság aggálya ugyanúgy a meredeken progresszív kulcsokkal kapcsolatos. Ezt egy konkrét panasz alapján kezdte vizsgálni a brüsszeli testület. "A bizottság üdvözli a dohányzás visszaszorítására irányuló tagállami intézkedéseket. Mindazonáltal kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a dohánytermékek közegészségügyi hatásai progresszíven emelkednek az azokat értékesítő vállalkozások árbevételének megfelelően" – foglal állást a kérdésben a brüsszeli testület, hozzátéve, hogy Magyarország ezen a téren sem indokolta megfelelően a differenciált bánásmódot.
Kifogásolja az EB azt is, hogy a dohánytermékek kereskedői bizonyos befektetésekkel akár 80 százalékkal mérsékelhetik fizetési kötelezettségüket. "A bizottság aggódik amiatt, hogy ez szelektív előnyt biztosíthat az ilyen vállalkozásoknak, és Magyarország ebben a szakaszban nem igazolta, hogy a csökkentés összeegyeztethető az egységes piaccal" – fogalmaz az uniós versenyjogi hatóság.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény februárban lépett hatályba. Ennek értelmében a dohánytermékekkel kereskedő cégek 30 millió és 30 milliárd forint közötti árbevétel esetén 0,2 százalék, 30 és 60 milliárd között 2,5 százalék, 60 milliárd fölött pedig 4,5 terhet kell befizessenek az államkasszába. Emellett a bizottság tudatja, hogy azt is vizsgálja, hogy a dohánytermékek forgalmazásáról szóló magyar törvények összeegyeztethetők-e az uniós joggal.
