Egyelőre nyitott kérdés, hogyan pótolja a kormány az élelmiszerlánc-felügyeleti díj beszedésének az Európai Bizottság általi felfüggesztéséből keletkező bevételkiesést – írta a VG.

Felidézték, hogy az EB azért felfüggesztette fel az adó beszedését, mert vizsgálja annak diszkriminatív hatását. A brüsszeli határozat miatt elvben 30 milliárd forint kiesés mutatkozhat a költségvetésben, amit a lap szerint a legegyszerűbb lenne úgy pótolni, ha a kormányzat lemondana a sávos fizetésről, és az árbevétel alapján befizetendő 0,1 százalékot felvinné 0,3 százalékra minden érintettnek.

A VG információi szerint azonban az egykulcsos rendszer nem fér bele a kormányzat kisvállalati politikájába, az élelmiszer-felügyeleti díj megemelt rátája túl sok mezőgazdasági vállalkozást érintene hátrányosan.

Sokkal reálisabbnak tűnik az a változat, hogy a kormányzat lemond a sávos rendszerről, de kitart a 0,1 százalék mellett, amit viszont be is szed a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Ám ezzel együtt is marad 20 milliárd forint hiány, amelyre nagy valószínűséggel igény tart majd a kormányzat.

Lázár János államtitkár többször jelezte már, hogy a brüsszeli „feljelentgetés” nem célravezető, hiszen egy másik adóval pótolható a kiesés. Az elemzők szerint a két lehetséges változatból – vagyis a 0,3 százalékra emelés vagy másik adó – az utóbbinak van nagyobb esélye.

A további vizsgálódások elkerülésének érdekében a kormányzatnak olyan másik adót kellene kitalálni, amely egyértelműen arányos, és minden piaci szereplőt az arányosság elve alapján egyformán érint, vagyis a magyar hátterű láncok sem úszhatják meg a nemzetközieknél nagyságrendekkel alacsonyabb befizetéssel csak a cégstruktúrájuk miatt – fejtegette a lap.