Az államnak körülbelül 200 milliárd forint többlet-áfabevételt hozott az online kasszarendszer, ami kétségtelenül hozzájárul a gazdaság kifehérítéséhez, azonban amíg makroszinten a költségvetési bevételek nőnek, addig a vállalkozóknál az adminisztratív terhek. A magyar vállalkozások adminisztratív terheit a GDP 10-11 százalékára teszik, ami nemzetközileg a legmagasabbak között van. Ezek a terhek sokrétűek, az adatszolgáltatásoktól, az adózási adminisztráció tárgyi feltételeinek biztosításán át az azt működtető munkaerő fenntartásán keresztül a szükséges szolgáltatások igénybevételéig terjednek.

Nem meglepő hát, ha a vállalkozók – különösen a mikro- és családi vállalkozások – ezek csökkentésének lehetőségét keresik, mint az a nyugdíjas kisvállalkozó, akinek hiába volt internetes kapcsolata, az online pénztárgép megvásárlását követően arra kényszerült, hogy új szerződést kössön egy, a pénztárgépéhez adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltatóval, amely viszont erre negyedévente 6-8 ezer forint díjat számolt fel. Tekintettel azonban arra, hogy a vállalkozása csak részidőben, illetve szezonálisan működött, kérelmezte, hogy csak az effektív időnek megfelelően számlázzák részére az online pénztárhasználati adatkapcsolat díját – számol be az Adózóna.

A szolgáltató azonban tájékoztatta a kisvállalkozót, hogy a díjak meg nem fizetése az informatikai szolgáltatás korlátozása mellett a NAV felé való fel/bejelentést is maga után vonja. Márpedig az adatszolgáltatáshoz szükséges online kapcsolat lehetőségét folyamatosan biztosítani kell, ami a pénztárgép üzemeltetőjének felelőssége. Amennyiben az online adatszolgáltatás azért nem valósul meg, mert a pénztárgép üzemeltetője nem tett eleget a rendeletben előírt kötelezettségeinek, az mulasztási bírsággal sújtható. Ez magánszemély esetében 500 ezer forintig, nem magánszemély (például gazdasági társaság) esetében pedig 1 millió forintig terjedhet.

A másik lehetőség, ha a vállalkozó bejelenti előzetesen a szüneteltetés iránti igényét, azonban a szüneteltetés időtartama legalább 30 nap és legfeljebb 12 hónap lehet és a szüneteltetés iránti kérelmet a szüneteltetés kezdő dátuma előtt legalább 15 nappal be kell jelenteni, valamint 30 napon belül csak egy alkalommal lehetséges szüneteltetést kérni. Azonban a részleges nyitva tartás mellett az előzőek nem teljesülhetnek – kivéve, ha a vállalkozó beszüntetné tevékenységét –, tehát a vállalkozónak nem sikerült az online pénztárgép működésének folyó költségét csökkentenie.

Bár az említett összeg nem tűnik soknak, végül is az ilyen, külön-külön akár jelentéktelen tényezők sokaságából tevődik össze az a rejtett adminisztrációs adónak nevezett teher, amely az egyik legmagasabb Európa-szerte.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!