Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A brit-holland transznacionális vállalat hétfőn közölte, hogy 6800 láb (mintegy 2070 méter) mélységig fúrtak le az északi sarkkörön túl, a Csukcs-tengeren (a Jeges-tenger egyik peremtengerén), az alaszkai Barrow település magasságában, a parttól 240 kilométerre. A július elején kezdődött próbafúrások azonban egyértelműen csalódással végződtek, nem elég meggyőzőek ahhoz, hogy folytassák a kutatást.
A döntésben a kedvezőtlen eredmény mellett a projekttel kapcsolatos óriási költségek és a bizonytalan környezetvédelmi szabályozás is szerepet játszott.
Barack Obama amerikai elnök éktelen haragra gerjesztette a környezetvédőket, amikor májusban engedélyezte az olajfúrások megkezdését a Shellnek. A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet arra figyelmeztetett, hogy hatalmas kockázatokat jelent az Arktisz állat- és növényvilágára és az egész térségre a Shell terve.
Obama az Alaszkán augusztus végén tett látogatásán védelmébe vette döntését, azt hangoztatva, hogy az amerikai gazdaságnak még mindig nagyban kell támaszkodnia a kőolajra és a földgázra. Ugyanakkor azt ígérte, hogy a lehető legszigorúbb előírásokkal próbálják elejét venni bármiféle környezetszennyezésnek.
A Shell eddig 6 milliárd dollárt fordított az Északi-sarkvidék feltárására. Becslések szerint a Földnek ebben a régiójában található a világ feltáratlan kőolaj- és földgáz-készleteinek egyötöde.
A Shell október 29-én megjelenő gyorsjelentésében számol majd be az alaszkai fúrások leállításával kapcsolatos költségeiről. A vállalat hétfőn mindössze annyit közölt, hogy alaszkai tevékenysége mintegy 3 milliárd dollárral terheli meg mérlegét, és 1,1 milliárd dollárt kell kifizetnie alvállalkozóinak az érvényes szerződések alapján.
