Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A játékgépek 2012-es törvényi betiltását megelőzően a kormány megemelte a játékadót, majd ezt követően egyik napról a másikra visszavonta a játékgépek engedélyeit. A vállalkozók perre mentek, az Európai Unió Bírósága idén júniusban kimondta, hogy az intézkedés sértette az uniós jogot, de a kártérítésről a magyar bíróságoknak kell dönteniük.
A Népszabadság csütörtöki cikke szerint a Magyar Szerencsejáték Szövetség elkészítette hatástanulmányát, és szerintük milliárdos kár érte a szerencsejáték-szervezőket. Azzal, hogy a vállalkozók lehúzhatták a rolót és a 12 ezer gép használhatatlanná vált, 16 milliárdos káruk származott a szövetség szerint, plusz 10 milliárdot buktak azon, hogy a gépek telepítéséhez is beruházásokra volt szükség. És azt állítják, hogy 40 milliárdos veszteség származott abból, hogy a szerencsejáték-szervezőt fel kellett számolni. Aztán hozzáveszik még ehhez azt, hogy évente 60 milliárdos bevételük volt, amelyből 30 milliárd ment el játékadóra.
Az uniós bíróság azt kifogásolta, hogy a magyar jogalkotó nem írt elő olyan átmeneti időszakot, amely alatt az új jogszabályokhoz alkalmazkodni lehet, illetve ésszerű kompenzációs rendszert sem alakított ki a vállalkozók kárpótlására.
MTI / Mohai Balázs
