Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az ügyészség a két ember ellen különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és további huszonkét rendbeli bűncselekmény miatt emelt vádat.
A vádlottak által irányított gazdasági társaság 2009-ben, az EKF-projekt keretében mintegy kétmilliárd forint vállalkozói díjról szóló szerződést kötött a pécsi önkormányzattal beruházások kivitelezésére.
A vád szerint a kft. nemcsak a kivitelezés előfinanszírozásához szükséges tőkével nem rendelkezett, hanem munkaerővel, eszközökkel és anyaggal sem a vállalt munkához, ezért kötelezettségeit alvállalkozók igénybevételével kívánta teljesíteni.
A cégvezetők az alvállalkozók által elvégzett munkák után számlákat állítottak ki az általuk irányított társaság nevében, majd azokat benyújtották az önkormányzathoz. A város és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ezen számlák alapján kifizette a mintegy kétmilliárd forintot a fővállalkozónak.
Annak ellenére, hogy a fővállalkozó teljes egészében megkapta a számlákon szereplő összegeket, a vádlottak egyáltalán nem vagy nem teljes körűen fizették ki az alvállalkozóikat. A pénzből 2009 és 2011 között mintegy 350 millió forintot a maguknak, illetve az érdekeltségükbe tartozó kft.-nek juttattak kölcsön címén.
A cégvezetők húsz alvállalkozónak maradtak adósai cégenként százezer és százmillió forint közötti összeggel. Ezzel 550 millió forint kárt okoztak, amelyből 320 millió térült meg. Miután a fővállalkozó több százmillió forint tartozást halmozott fel, a társaságot fiktív személyeknek értékesítették úgy, hogy a cég még meglévő 80 millió forint vagyonát eltulajdonították.
E fiktív cégeladásban további négy ember vett részt, akik ellen szintén vádat emelt az ügyészség. A gazdasági társaság két vezetőjét a huszonhárom rendbeli bűncselekmény közül a legsúlyosabbért öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik.
