Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A nagyobb boltoknak jobb lesz, a kicsiknek rosszabb – derül ki egy törvényjavaslatból, amit Lázár János nyújtott be a parlamentnek. A javaslat változtat az élelmiszer-felügyeleti díjon, ami eddig főként a külföldi hipereket, az Auchant, a Tescót és a Spart sújtotta volna.
A változtatás előzménye, hogy ez év elejétől sávos rendszert vezettek be, és az évi nettó árbevétel 300 milliárd forint feletti részére 6 százalékos díjat vetettek ki, ami a korábbi 0,1 százaléknak hatvanszorosa.
Erre az Európai Bizottság az érintettek panasza alapján vizsgálatot kezdett, és felfüggesztette a díj kivetését. Nyilvánvalónak látszott ugyanis, hogy az intézkedés a nagy külföldi hálózatokat, elsősorban a Tescót sújtotta, miközben a sok kis cégből álló hazai láncok jól jártak. Ez pedig felvetette az ez utóbbiaknak adott tiltott állami támogatás gyanúját.
Stiller Ákos
„A vizsgálat lezárása érdekében indokolt az Európai Bizottság felvetései alapján” változtatni a szabályozáson – írja most indoklásában a kormány. Pedig éppen mostanában támadta meg a díj felfüggesztését az Európai Bíróságon.
Az új szabály szerint visszaállna az egységesen 0,1 százalékos díjfizetési kötelezettség, de kiterjedne az eddig mentesített, évi nettó 500 millió forint alatti bevételt elérő cégekre, illetve az összes többi bevételének az első 500 millió forintjára is. Ezzel kívánják elérni, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal működéséhez legyen pénz, de megszűnjenek az Európai Unió aggályai. A mikro- és kisvállalkozások továbbra is választhatják az átalányfizetést. Az eddigi felmentetteknek utólag már 2015-re is be kell fizetniük a díjat, ha az új törvény hatályba lép.
