Míg korábban egyértelműen az Egyesült Államok volt a startup-paradicsom, ma már Európa is vonzó alternatíva. Az európai startup-ökoszisztémában ma 400 százalékkal több akcelerátort és inkubátor működik, mint 2007-ben, ami nagyban hozzájárul a startupok indulásához. A főbb központok Berlin, London és Párizs, amelyből Berlin esete külön figyelemreméltó, mert annak ellenére lett kreatív főváros, hogy nincs nagyipara, ráadásul egyetlen DAX-vállalati központ sem található a városban. Párizsban is szintén több mint 12 000 startup működik.

Ezek ellenére tőkebevonás szempontjából az európai startupok továbbra sincsenek még egy szinten amerikai társaikkal, de gyors ütemben zárkóznak fel hozzájuk. Európai digitális csoportok idén 46, a 30 millió dolláros határt elérő forrásbevonási műveletet zártak le összesen 5,7 milliárd dollár értékben a 2014-ben elért 2,9 milliárd dollárhoz képest. Az is figyelemreméltó, hogy már az offshore finanszírozás sem ismeretlen terület az európaiak számára. 2010 és 2014 között EU-n kívüli magántőkealap-kezelők összesen 6 milliárd eurót fektettek európai vállalkozásokba.

A nagyobb európai startupok együttes értéke jelenleg 110 milliárd dollár, hét cég pedig – köztük a német Rocket Internet és a Zalando – 2014 során végrehajtotta első nyilvános részvénykibocsátását. Kedvez a startupoknak a vállalkozói környezet is, és ugyan még nem jött létre egységes európai digitális piac, a szélessávú szolgáltatások penetrációja a csomópontnak számító területeken kitűnő, és az adatbiztonság tekintetében is magas a színvonal.

Európát továbbra is jó ár-érték arány jellemzi, a szenior szoftverfejlesztők negyedébe sem kerülnek, mint a Szilícium-völgyben dolgozó társaik. A prémium irodaterületek bérleti díjának tekintetében még a drágább, európai üzleti csomópontnak minősülő városok (például Párizs) is akár 30 százalékkal olcsóbbak lehetnek San Franciscónál. Annak ellenére, hogy a digitális átalakulás töretlenül zajlik a kontinensen, Európa ereje továbbra is az offline területekről, hagyományos értékeiből származik.

A Roland Berger tanulmányában egy három pilléren nyugvó jövőképet vázolt, amely a gyökeres változást előidézni képes emberek kinevelésére, a szükséges, új szabályok megalkotására, valamint egy új, a fenntartható digitális ökoszisztéma kialakítására alapszik.

Európában nincs hiány az innovatív szemléletű tehetségekben, de ahhoz, hogy a kontinens vonzó maradjon a számukra, az EU, a kormányok és az iparszövetségek közös támogatására van szükség. Szükséges továbbá a már meglévő, belső innovációs lehetőségek kihasználása, hidak létesítése a hagyományos cégek és a startupok között, valamint a digitális infrastruktúra bővítése.

„A digitális piac olyan területein, mint az adatbiztonság, az adatvagyon-kezelés, a fizetési modellek vagy a fogyasztói jogokat biztosító keretrendszerek, Európának kell a legjobb, nemzetközi szinten is elfogadott normákat kidolgoznia” – mondja Schannen Frigyes a Roland Berger ügyvezetője. Ennek eléréséhez szükség van a politikai, illetve az iparági szereplők közötti konszenzus kiharcolására, a kidolgozott szabályok és normák jóváhagyására, a digitális startupok nemzetközivé válásának támogatására, a már létező vállalkozói csomópontok összekötésére, valamint annak biztosítására, hogy a közszférából, illetve a magánszférából induló, különböző kezdeményezések összhangban legyenek egymással.

Az utolsó pillér pedig a vezető szerep felvállalásáról és egy olyan digitális ökoszisztéma kialakításáról szól, amelyben a vásárlók, a cégek, a vállalkozók és a munkavállalók is biztonságban érzik magukat, mert bízhatnak az európai értékekben.