szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Átmenetileg sokat spórolnak a munkáltatók és a munkavállalók, ha munkaszerződés helyett megbízási szerződést kötnek. Sokba kerülhet azonban, ha a hatóság vagy bíróság utóbb színleltnek minősíti a kontraktust.

Az ügyeskedés, a "megoldjuk okosba" nemzeti sport egyik legnépszerűbb versenyszáma a dolgozók munkaszerződés helyett megbízási szerződéssel való alkalmazása. Ez első blikkre az adó- és járulékszabályok eltérő volta, valamint a munkajogi korlátok kikerülése okán kifejezetten vonzó is lehet mind a munkaadó, mind a munkáltató számára. De, vigyázat, nagyot bukhat mindkét fél. A munkavállalóra nézve az a legsúlyosabb következmény, hogy a munka törvénykönyve (Mt.) szabályai a beépített garanciákkal az ő esetében nem alkalmazandóak – írja az Adózóna. A polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján ugyanis például nem lehet beszélni felmondási tilalomról vagy felmondási korlátozásról, nincsen szabadság, betegszabadság, sőt a jogviszony végével végkielégítésre sem nyílik lehetőség.

A munkáltató pedig azzal veszít, hogy a lépése három fórum előtt is támadható: a NAV, a munkaügyi felügyelet és a bíróság is vizsgálhatja ugyanis a jogviszonyt. Ha arra a következtetésre jutnak, hogy a megbízási jogviszony lényegében munkaviszonyt takar (színlelt szerződés), a munkáltatónak mélyen a zsebébe kell nyúlnia, hiszen a helyzetet büntetéssel együtt kell rendeznie.

A törvény a munkaviszony fogalmát nem határozza meg. Nevesíti azonban a munkaszerződésből eredő alapvető jogokat és kötelezettségeket. Eszerint a munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és részére munkabért fizetni.

Egyértelműen munkaviszony fennállására utal a tevékenység jellege, a munkakörként történő feladat-meghatározás, a személyes munkavégzési kötelezettség, foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató részéről, a munkavállaló rendelkezésre állása, valamint az alá-fölérendeltségi viszony. Ha a foglalkoztatás például alárendeltségben, a munkáltató széleskörű utasítási joga mellett történik, azt munkaviszonynak kell tekinteni akkor is, ha a felek jogviszonyukat megbízási, vállalkozási, vagy más, az önálló munkavégzésnek keretet adó jogviszonyként kezelték.

Színlelt szerződést állapított meg a bíróság abban az esetben, amikor például a mentőápoló a munkáját a munkáltató eszközével, napi rendszerességgel, a munkáltató ellenőrzése, irányítása, utasítása alapján végezte, melyért rendszeres díjazást kapott. A bíróság meglátása szerint ezek a munkaviszony meglétét mutatják. A felek pedig nem jogosultak abban a kérdésben dönteni, hogy a munkaviszonyt milyen szerződéssel kívánják rendezni.

További részleteket itt lehet olvasni.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Csak néhány kattintás, és talán ön lesz az egyik, aki Hold-körüli utazásra indulhat

Csak néhány kattintás, és talán ön lesz az egyik, aki Hold-körüli utazásra indulhat

Megvan a használatbavételi engedély, szeptemberben nyithat az új budapesti pláza

Megvan a használatbavételi engedély, szeptemberben nyithat az új budapesti pláza

Dühből ebolázott Orbán vakcinás képe alatt egy balmazújvárosi képviselő

Dühből ebolázott Orbán vakcinás képe alatt egy balmazújvárosi képviselő