Sorsolással nyereményt ad vagy kap? Mutatjuk, hogyan kell adózni

Egy rendezvényszervező vállalkozás az egyik buliján jelmezverseny keretében készpénzt sorsolna ki az első három helyezett nyertesnek. Ezzel kapcsolatban felvetődik egy sor kérdés, miszerint van-e összeghatár, amennyiben igen, akkor mennyi az összeg? Pénznyeremény esetén milyen adózás alá esik, és annak milyen összegű vonzatai vannak?

Vetélkedőnek, versenynek minősül a nyereményjáték, ha, a versenyt, vetélkedőt nyilvánosan meghirdették, a feltételek bárki számára azonosak, az adott feladat, cél elérése érdekében a résztvevők tudásuk, képességük vagy adottságuk birtokában egymással versengenek. A szerencse persze ebben az esetben is közrejátszhat, de a siker és győzelem elérése inkább a versenyzőn és nem külső tényezőkön múlik, és a nyeremény nem pénz. A fenti feltételek teljesülése esetén a nyereményjáték szervezőjét a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli, míg egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség ilyen esetben nem keletkezik – írja az Adózóna.

Ha a nyereményjáték nem felel meg a vetélkedő, verseny feltételeinek, el kell gondolkodni azon, hogy be lehet-e sorolni más típusú nyereményjátékok alá, hiszen a nyereményt terhelő adófizetési kötelezettségek is a promóció típusa szerint fognak változni. A legszerencsésebb esetben a nyeremény beleeshet az üzletpolitikai céllal juttatott nyeremény fogalma alá, és így akár adómentes juttatásnak fog minősülni. Ha azonban nem tudjuk egyik külön nevesített nyereményjáték alá sem besorolni, tárgynyeremény esetén egyes meghatározott juttatásként, pénznyeremény esetén pedig egyéb bevételként fog adózni.

Sok minden múlik tehát azon, milyen megítélés alá esik a promóció, a verseny, a vetélkedő. A vetélkedő, verseny feltételei látszólag egyértelműek, de akár egy apróbb eltérés is megváltoztathatja a nyereményjáték megítélését.

További részleteket itt lehet olvasni.