Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A horvát állami cégek értékesítése az után indulhat meg, hogy hatályba lépnek a szükséges jogszabály-módosítások, ezek végrehajtási határidejét 2016 júniusára tervezik - közölte a horvát közszolgálati televízió (HRT).
A kormány nyolc, az ország számára nem stratégiai fontosságú kereskedelmi vállalatot magánosítana: a Podravkát, az ACI kikötőláncolatot, a Koncar elektroipari céget, a Petrokemija műtrágyagyárat, a Croatia Airlines-t, a Rijekai Kikötőt, valamint a Croatia bankot és a Croatia biztosítót.
Tihomir Oreskovic miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy értékesítenek minden olyan állami tulajdont, amely nem stratégiai fontosságú. A kormány aktiválja a közel félmilliárd euró (156 milliárd forint) értékű holt tőkét - mondta még februárban a kormányfő, hozzátéve, hogy a DUUDI, az állami vagyonnal gazdálkodó hivatal 30 millió euró értékben 1500 ingatlannal, számos használaton kívüli földterülettel és közel 1300 közvállalattal rendelkezik.
Zlatko Maric pénzügyminiszter a kormányülés után elmondta, hogy az állami tulajdon értékesítésével a költségvetési hiányt és az államadósságot kívánják csökkenteni. Hozzátette, a privatizációtól az év végéig 1,6 milliárd kuna (69,9 milliárd forint) bevételt várnak.
A kormány arról is döntött, hogy az INA horvát olajipari vállalathoz kiemelt nemzeti érdek fűződik, a stratégiai jelentőségű vállaltok sorát gyarapítja, ezért a lista élére helyezte. Sajtóértesülések szerint korábban az INA a stratégiailag fontos vállaltok jegyzékében az 53. helyet foglalta el.
