Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A nem kötelező érvényű főtanácsnoki indítvány indoklásában kifejtik: meg kell tagadni a lajstromozást az olyan formák esetében, amelyek alapvető jellemzői szorosan kapcsolódnak az áru fő funkciójához. Ha ezeket a jellemzőket egyetlen gazdasági szereplő számára tartanák fenn, akkor a versenytársak nem adhatnának áruiknak olyan formát, amely az áruk használatához célszerű lenne. Így a védjegyoltalom nagymértékben csökkentené a versenytársak azon lehetőségét, hogy az ugyanezen műszaki megoldást megtestesítő formákat hozhassanak forgalomba.
1999-ben az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) a "háromdimenziós kirakós játékok" tekintetében közösségi térbeli védjegyként lajstromozta a Rubik-kocka formáját. 2006-ban a Simba Toys német játékgyártó cég kérelmezte a térbeli védjegy törlését, egyebek mellett azzal az indokkal, hogy az olyan műszaki megoldást tartalmaz, amely megoldás csak szabadalomként oltalmazható, védjegyként azonban nem.
A kérelmet a hivatal elutasította, ezért a Simba Toys keresetet nyújtott be a határozat hatályon kívül helyezéséért.
A kereset az uniós törvényszék azzal utasította el, hogy a Rubik-kocka formájának grafikai ábrázolása nem tartalmaz olyan műszaki megoldást, amely azt gátolná, hogy uniós védjegyoltalomban részesülhessen. A döntés ellen a német cég fellebbezett.
A főtanácsnok kedden nyilvánosságra hozott indítványában úgy vélte: a lajstromozással biztosított oltalom nem vonatkozhat a hasonló formájú kirakós játék minden típusára, azok működési elvétől függetlenül, és ami a vitatott formát illeti, az oltalom nem terjedhet ki minden olyan háromdimenziós kirakós játékra, amelynek elemei egy 3x3x3-as kockát alkotnak.
Ez az érvelés a jogosult számára azt tenné lehetővé ugyanis, hogy a kizárólagos jogot az áruk olyan jellemzőire is kiterjessze, amelyek nemcsak a vitatott forma funkcióját töltik be, hanem más hasonló funkciókat is – érvelt.
A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, gyakran azonos álláspontra helyezkedik a testület a főtanácsnokkal.
