Budapest belső kerületei az elmúlt évek befektetési célú lakásvásárlásainak elsődleges célpontjai voltak, így nem csoda, hogy a VI-VII-VIII. kerület messze kiemelkedik a mezőnyből. Ez az adásvétel bővülésére és annak volumenére is igaz. A járások tekintetében szemre jól elkülöníthető, nagyobb csoportot alkotnak a magas forgalmú fővárosi kerületek, az átlagos bővülést mutató megyeszékhelyek, vagy éppen a minden tekintetben az átlag alatt lévő – de még így is csupa pozitív mutatóval rendelkező – vidéki járások.

A térkép interaktív, feliratozott, letölthető, beágyazható formában az alábbi helyen érhető el: http://bit.ly/OTPIngatlanpontdiagam. A diagramon az egeret a pontok fölé húzva nézheti meg az adott járás nevét és adatait (Név, bővülés aránya, forgási sebesség sorrendben). A diagram egyes területeit nyomva tartott gombbal kijelölve ki is nagyíthatja. Az X tengely a forgalom bővülésének arányát (2012-2013 átlaga összehasonlítva 2014-2015 átlagával), az Y tengely az értékesített ingatlanok arányát (2015), míg a pontok nagysága a tranzakciószámot (2014 és 2015 összesen) mutatja. A karikával jelölt négy területről alább részletes elemzést olvashat.

Az OTP Ingatlanpont a grafikonon kielemezte az adásvételek számbeli növekedését az elmúlt két esztendő távlatában. A mórahalmi járás kivételével, ahol kismértékben szűkült a piac, minden térségben bővült a forgalom. Mivel a fellendülés leginkább a hagyományosan olcsóbb, így piacképesebb, ugyanakkor általában jól ki is adható panellakásokat érintette leginkább, a forgalombővülésben élen a lakásállományon belül nagy lakótelepi részarányt mutató járások (pl. Budapest XX., Budapest XXI., Komlói járás, Várpalotai járás) vannak. A komlói járásban két év alatt közel a duplájára nőtt az adásvételek száma. Eközben a Kisalföld nagyvárosaiban, Győrben, Mosonmagyaróvár és Sopron környékén már visszafogottabban növekvő, de még mindig pozitív a tranzakciószám két évvel ezelőttihez mért aránya.

A forgási sebesség tekintetében – ami azt mutatja, hogy száz lakásból egy év alatt hány kerül l eladásra – Erzsébetváros vezet. Itt az érték 7,6 százalék volt, vagyis minden tizenharmadik lakás gazdát cserélt tavaly a kerületben. Két másik szomszédos, a fő befektetési célpontot jelentő Budapest belvárosi kerületben is közel 7 százalékos az eladott ingatlanok aránya. A lista másik végén a kisforgalmú, főleg vidéki, községekkel teli, kisváros-központú járások állnak, például a Sellyei, Bátonyterenyei, Sárbogárdi és Szécsényi járások. Tehát a nagyobb városokban nem csak a lakások száma, de ezen belül az eladottak aránya is magasabb. A kistelepüléseken kevésbé érezhető a fellendülés, mivel azokat a befektetési célú vásárlási hullám elkerülte.

A négyzetméterárakat illetően is nagy a szórás országszerte, továbbra is létezik a nyugat-kelet lejtő, azaz az ország nyugati fele hagyományosan drágább a keleti országrésznél. Nyolc budapesti és a Balaton-parti üdülőövezetben fekvő fonyódi járásban lépték át tavaly a 300 ezer forintos átlagárat. A megyeszékhelyek közül Győr volt 2015-ben a legdrágább 244 ezer forinttal. Az a 14 járás pedig, amelyben az eladások négyzetméterre vetített átlagára az 50 ezer forintot sem érte el, jobbára Észak-Magyarország területén található.