A vevő általában 10-20 napot csúszik a fizetéssel, és az eladó a bónusz feltételhez kötésével szeretne hatni rá, hogy tartsa be a határidőket.

Mivel az összes körülményt, a szerződés teljes tartalmát nem ismerjük, általánosságban lehet választ adni a kérdésre – szögezte le Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó a válaszában.

A Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerződésekre vonatkozó rendelkezései szerint a szerződő felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon állapíthatják meg annak tartalmát, a vonatkozó rendelkezésektől eltérhetnek, kivéve, ha a Ptk. az eltérést kifejezetten tiltja.

A törvény 6:58. paragrafusa definiálja a szerződés fogalmát, amely szerint a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.

A 6:59. szakasz szabályozza a szerződési szabadságot. Eszerint a felek szabadon köthetnek szerződést, választhatják meg a másik szerződő felet, s állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal el lehet térni, ha e törvény az eltérést nem tiltja.

Illetve vannak olyan esetek, a szerződésnek olyan hibái, amelyek miatt érvénytelenné, vagy megtámadhatóvá válhat. Ezeket a hibákat elsődlegesen a Ptk. 6:88. §- 6:107. paragrafusok tartalmazzák.

Azt a bónuszt, amelyről a kérdező ír, utólagos engedménynek, vagy más néven skontónak is hívják.  Utólagos engedmény adható a vásárolt áru mennyiségére, értékére tekintettel, vagy a pénzügyi teljesítéshez kapcsolódóan. Ez utóbbit hívják skontónak. A skontó akkor jár, ha a vevő a határidő előtt fizeti ki a számlát.

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy válasza tájékoztató jellegű, a teljeskörű válaszadáshoz az iratok, dokumentumok áttanulmányozására lenne szükség.