Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A vádirat szerint 2008 és 2014 között a vádlott által vezetett hét gazdasági társaságnál a dolgozók munkabér-kiegészítés címén készpénzes juttatásban is részesültek, amely után a társaságok nem teljesítették az adó- és járulékbevallási kötelezettségüket, és ezzel mintegy 67 millió forintos kárt okoztak a központi költségvetésnek – írta közleményében Orbán György főügyész.
Emellett az egyik gazdasági társaság az Alföldön működő vegyipari üzemében az engedélyezettnél több veszélyes hulladékot tárolt, a Veszprém megyei iparterületén a vassó gyártása során pedig engedély nélkül tárolt, illetve használt fel acélgyártásból származó hulladéksavat.
A telephelyen 2012-ben előfordult olyan eset, hogy a vádlott utasítására kalcium-nitrátiszapot és vas-kloridiszapot, valamint salétromsavval és sósavval szennyezett töltőkavicsot, építési anyagot ástak el és takartak le földdel. A cég a termeléskor keletkező iszapot nem veszélyes hulladékként tartotta nyilván, és a környezetvédelmi hatóságnak is valótlan adatot szolgáltatott róla – írták.
A vádiratban szerepel továbbá, hogy a vádlott az egyik családtagjával és hozzátartozójának egy alkalmazottjával az általa képviselt gazdasági társaság nevében színlelt munkaszerződéseket kötött, és anélkül, hogy az érintettek a két cégnél bármilyen munkát végeztek volna, nekik munkabért, utánuk adót és járulékot fizetett. Mindezzel az egyik gazdasági társaságnak csaknem kétmillió, míg a másik cégnek mintegy 6,8 millió forint kárt okozott.
