Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A brit Vakok Királyi Nemzeti Intézete 1935-ben kezdett hangoskönyveket készíteni. Eredetileg az első világháború vak veteránjai számára készültek, a feltételezések szerint a Tájfunt a fegyveres erők egyik egykori tagja vihette magával Kanadába – olvasható a The Guardian című brit lap online kiadásában.
Az elveszettnek hitt felvétel akkor került elő, amikor Matthew Rubery, a londoni Queen Mary Egyetem modernirodalom-professzora kutatást kezdett új, a hangoskönyvekről szóló könyvéhez. Egy régi lemezeket gyűjtő kanadai férfi vette fel vele a kapcsolatot, és elmondta, hogy megszerezte a Tájfun-kollekciót, de egészen addig nem tudta, milyen lemezek is vannak nála, amíg nem olvasta Rubery munkáját.
A The Untold Story of the Talking Book (A beszélő könyvek el nem mondott története) című kötetet novemberben jelentette meg a Harvard Egyetem kiadója.
Rubery elmondta: már feladta a remény, hogy valaha a felvétel nyomára bukkan.
"Ez óriási felfedezés mindazok számára, akiket érdekel az irodalom, a hangfelvételek, vagy a vak és látássérült emberek kulturális öröksége" – fogalmazott.
Mark McCree, a Vakok Királyi Nemzeti Intézete könyvtárának vezetője elmondta: "Tavaly ünnepeltük fennállásunk 80. évfordulóját, és az, hogy ennyi év után előkerül az egyik eredeti felvételkollekció, okot ad az örömre".
