A BBC munkatársnője például elmondta: élete nagy álmai közé tartozott, hogy állatokkal foglalkozzon valamilyen egzotikus helyen. Amikor lehetősége nyílt arra, hogy egy állatmenhely munkatársa legyen Tasmaniában, akkor vígan indult az isten háta mögötti helyre. Abban nem is csalódott, hiszen Tasmania egzotikus volt, de a munkakör kiábrándítóan unalmasnak bizonyult. Kevés volt a boldog pillanat, hiszen a menhelyi állatok jó része rémes betegségekkel küzdött, így gyakran kellett temetni őket. Ezen kívül az összes mellékhelyiség takarítása is az ambiciózus ifjú hölgyre várt. Így nem csoda, ha sietett vissza Londonba a BBC-hez, ahol összeállítást készített arról: miért lesz rémálom az álmok munkahelyéből?

Az emberek érzelmi előrejelzési rendszere általában rosszul működik, a lottónyertesek például azt hiszik, hogy a mennybe jutnak, ha megütik a főnyereményt. Szó sincs erről. Rövid eufória után felmerül a kérdés: most aztán mihez kezdjek? A boldogság ugyanis nem állapot, hanem változás – hangsúlyozzák a kutatók. Akkor elégedett az ember önmagával, ha előre jut. Feljebb lép egyet a lépcsőn. Persze egy zárt hivatali helyen az előrelépés sem feneketlen boldogság. Így az irodai dolgozók elvágynak a munkahelyükről. Egy fiatal pénzügyes nő például boldogan jelentkezett régésznek Egyiptomba. Látott egy filmet Tutanhamonról, és beleszeretett az ókori Egyiptomba. A helyszínen azután jött a nagy kiábrándulás: hihetetlen aprólékos ásatási munkát kellett végezni. Eredmény nem volt viszont por és hőség igen. Az ifjú hölgy boldogan tért vissza Londonba, az unalmas irodába.

Az előrelátás érzelmi részére kevésbé kellene koncentrálni, a munkahelyválasztás sokkal több racionális döntést igényel – hangsúlyozzák a kutatók. Az álmok munkahelye sokkal inkább a moziban létezik, mint a valóságban. A nagy presztízsű munkahelyek is lehetnek halálosan unalmasak. Különösen gyakori a kiábrándulás a jogászoknál, akik látják a sztárügyvédeket a hollywoodi filmeken, miközben a prózai hétköznapok számukra nem épp érdekfeszítő papírmunkát jelentenek. Ne féljünk a váltástól – hangsúlyozzák a kutatók a BBC összeállításában – hiszen a boldogság épp abban van, hogy úton vagyunk. Kiábrándulni ráérünk akkor, ha már odaértünk.