Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Új vezérigazgatót kapott Mátray Mihály eddigi helyettes személyében a Geomédia Zrt., amely a baloldali ellenzékhez húzó Vasárnapi Hírek és a Szabad Föld hetilapok kiadója. A közelmúltban megszüntették a cég felügyelőbizottságát, a társaság székhelyét pedig átköltöztették a VI. kerületi Jókai utca 6.-ba, az eladás alatt álló MSZP-székházba. Nem azért, mert összenő, ami összetartozik, hanem mert ezt az ingatlant a pénzhiányban szenvedő párttól a Geoholding-csoport veszi meg, amelybe a Geomédia is tartozik.
A változások arra is utalhatnak, hogy a vállalategyüttes egyes tagjai vagy vagyonelemei eladás előtt állnak. A Geomédia ugyanis most az eddig is többségi tulajdonos Geoholding kizárólagos tulajdonába került, és ez az egyszerűsítés megkönnyítené az eladást. A másik jel, hogy valami készül: mint a HVG szeptemberben elsőként megírta, a holding a közelmúltban új kiadót is alapított XXI. század Média Kft. néven. Közben a Puch László egykori MSZP-pénztárnokhoz köthető Népszava Kft. lassan kiürül, állítólag már a Geoholding-csoporté a lap kiadói joga.
A bonyolult cégakció-sorozat következő lépése a hírek szerint az lehet, hogy a Népszava a színes magazinokban utazó svájci Jürg Marquardhoz kerülhet. Az akkor volna racionális lépés, ha vele menne a Vasárnapi Hírek és a Szabad Föld is, kiadóstól vagy külön. Hiszen a napilapból alig több mint 10 ezer fogy naponta, a „szövetkezeti parasztság hetilapjából” a vidék újságjára átpozicionált Szabad Földből viszont majd 70 ezer hetente (lásd ábránkat). Kérdés, hogy Marquardnak – a Magyar Hírlap egykori gazdájának – mi szüksége lehet ezekre a lapokra. A milliárdos mostani cége, a Marquard Media Kft. a „piacvezető prémium életmódmagazinok kiadójaként” határozta meg magát, utalva például a Joy és a Playboy színes lapokra. E csomagból kilóg az életéért küzdő ellenzéki politikai napilap, amely a Népszabadság bezárása után elvileg szerezhetne ugyan olvasókat (5 ezerrel emelték is a példányszámot), de annyit aligha, hogy stabilan megálljon a lábán.
A Népszava árbevétele 14 százalékkal csökkent 2015-ben az előző évihez képest, előfizetőktől 447 millió forint, hirdetésekből 122 millió forint folyt be tavaly. Az eredménykimutatása csak azért pluszos, mert „engedményezett követelések” címén 111 millió forintot elszámolt. A fizetésekkel is késett a kiadó, amely egy német alapítvány és magyar üzletemberek (korábban Kapolyi László, a hírek szerint mostanában Simicska Lajos) támogatásával maradt csak fenn. Ha a Vasárnapi Hírekből a Népszava hétvégi melléklete lesz, az költségcsökkenést hozhat az eddigi felálláshoz képest, de ez is kevés lesz. A Szabad Föld nagy példányszámú ugyan, azonban a vásárlói nem éppen a legtehetősebbek közül kerülnek ki, így nem lesz a hirdetők kedvence.
Könnyen lehet tehát, hogy a Népszava és társai csak „átutaznak” a Geoholding-csoporton, és hamarosan a Marquardnál landolnak (de nem is feltétlenül a magyar magazinkiadójánál). Ha ez történik, akkor az, hogy mi lesz a legnagyobb múltú magyar napilap sorsa, attól is függ, milyen jövő vár a Class FM országos kereskedelmi rádióra. Az adó, amely egykor Simicska Lajoshoz tartozott, idén májusban az évek óta üres Sláger Rádió Zrt.-hez került, amely viszont részint Marquard-érdekeltség. Michael McNutt amerikai üzletember és a Marquard-médiacsoport korábban ugyanilyen felállásban, 85-15 százalékos részesedéssel működtette a Sláger Rádiót, egészen addig, amíg a politikai hátszéllel érkező új aspiráns, a Neo FM miatt 2009-ben el nem vesztették a frekvenciát. Aztán ez is megszűnt, és a Class FM vetélytárs nélkül maradt. A további sorsa a kormánytól függ, hiszen novemberben lejár a frekvenciaengedélye. Könnyen lehet hát, hogy a Népszava és a Geomédia-lapok jövője olyan bonyolult médiajátszmától függ, amelyben a 2009-es ügy miatt nemzetközi bíróságon is járt Marquard-csoportnak és Orbán Viktor médiapolitikusainak is vannak kijátszható kártyáik.
Mindenesetre meglepő fordulat lenne, ha Marquard egy baloldali lapcsoportot tartana sokáig a víz fölött. Hacsak nem azért, hogy úgy kedveskedjen a hatalomnak, hogy megszelídíti az újságokat, miközben – mint Gulyás Gergely fideszes politikus tette – úton-útfélen azt kérdezheti a Fidesz: mi a gond, hiszen van két kormánypárti (Magyar Idők, Magyar Hírlap) és két ellenzéki (Magyar Nemzet, Népszava) közéleti napilap? Az ilyen Népszavát akár békén is lehet hagyni, hiszen a nagyvilágban is lehet majd rá mutogatni, miközben az állami média, a vidéki napilapok többsége és a Habony-vezérelte bulvár- és ingyenmédia elvégzi az agymosást 2018-ra.
JUHÁSZ GÁBOR
