Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az intézkedést az indokolta, hogy már tíz megyében 18 településen 55 vadmadárban mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma a madárinfluenza vírusát. Az előírás célja, hogy tovább csökkenjen az állományok vadon élő madarakkal történő érintkezésének lehetősége.
Az országban valamennyi baromfit zárva kell tartani, amennyiben ez nem megoldható, a kifutót megfelelő erősségű madárhálóval kell védeni. A madárhálóval lefedett résznek, amelyre a baromfi kiengedhető, legalább az állattartó épület alapterületével megegyező nagyságúnak kell lennie.
Bognár Lajos főállatorvos az intézkedést a Dunántúlon regisztrált – a járványügyi nyomozás szerint vadmadár eredetű – madárinfluenza-kitörések, a magas számú vadmadár-megbetegedés, valamint az Európai Unióban is egyre terjedő madárinfluenza esetek miatt hozta, hogy ezzel is csökkenjen az állományok vadon élő madarakkal történő érintkezésének lehetősége.
Zajlik a járványvédelmi intézkedésekből eredő közvetlen károk miatt járó százszázalékos állami kártalanítás kifizetése is. Mostanáig 45 gazdálkodónak mintegy 1,16 milliárd forint került kifizetésre.
Továbbra is kulcsfontosságú – írja a Nébih –, hogy az állattartók szigorúan betartsák az általános járványvédelmi szabályokat, és jelezzék az állatorvosuknak vagy az állategészségügyi hatóságnak, ha állataikon bármilyen betegségre utaló tünetet észlelnek.
