1. A felszámolási eljárás szabályai

A felszámolási eljárás fő célja, hogy a hitelezők követeléseinek eleget tegyen a fizetésképtelen adós. A felszámolási eljárásnak olyan eszköznek kell lennie, amelyet csak a valóban reménytelen helyzetben lévő vállalatoknál alkalmaznak. Hitelező kérelmére indult eljárásban az adósnak nyilatkoznia kell arról, hogy a tartozást elismeri, vagy vitatja. A tartozás elismerésével és kiegyenlítésével ugyanakkor az adós nem tartozáselismerő nyilatkozatot tesz, ezért utóbb polgári peres eljárás útján visszakövetelheti az általa megfizetett összeget. Ha azonban kifejezett tartozáselismerő nyilatkozatot is tesz, nem követelheti vissza az összeget - olvasható Dr. Dobos István ügyvéd és Miklós Péter Ákos összefoglalójában.

2. De mi a különbség a tartozáselismerés és a tartozás elismerése között?

A tartozáselismerés egy olyan – a Polgári Törvénykönyvben szabályozott - egyoldalú nyilatkozat, ami megerősíti az eredeti követelés jogcímét, így nem minősül önálló kötelezettségvállalásnak. Tehát aki tartozáselismerő nyilatkozatot tesz, tartozásának jogcíme nem változik meg, de neki kell bizonyítania, hogy tartozását valamely okból nem, vagy nem teljes mértékben tudja teljesíteni.

Ezzel szemben a felszámolási eljárásban szereplő tartozás elismerése eljárásjogi jogintézmény, ami arra szolgál, hogy a jogutód nélkül megszűnő vállalat után ne maradjanak kielégítetlen hitelezői igények. Az eljárások folyamán előfordul, hogy az adós a követelést - bár nem tartja megalapozottnak - kielégíti, mert elmulasztotta a követelés kellő időben való vitatását és a felszámolást el kívánja kerülni. A felszámolási eljárásban bejelentett tartozás elismerése és kiegyenlítése nem jelenti azt, hogy az adós tartozáselismerő nyilatkozattal elismerte volna a hitelezői követelés jogcímét.

3. Hogyan lehet "visszaperelni" a felszámolási eljárásban kiegyenlített követelést?

A felszámolási eljárásban megfizetett összeg, mint tartozatlan kifizetést a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti vissza az adós polgári peres eljárásban. Erre csak akkor van lehetősége, ha nem tesz kifejezett tartozáselismerő nyilatkozatot a tartozás kiegyenlítése mellett, mert e nyilatkozata megtételével a jogszabályi feltételek hiánya miatt elveszti perindítási jogosultságát. Ezért az adós tartozást elismerő nyilatkozata nem akadálya a későbbi jogérvényesítésnek, de a tartozáselismerő nyilatkozat esetén a bíróság a megfizetett összeg visszakövetelése iránti keresetet el fogja utasítani.