Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A kormány asztalán fekszik egy rendelettervezet, amely az autóbusszal utazók jogairól szóló uniós rendelet mentességeinek meghosszabbítására tesz javaslatot.
Erre részben azért van szükség, mert a belföldi buszos közlekedésben a mai napig sem tudtuk úgy biztosítani a mozgáskorlátozottak, fogyatékkal élők utazását, ahogy azt az Európai Unió már 2011-ben meghatározta, másrészt általánosságban sem tudjuk biztosítani az európai szintű szolgáltatást.
A brüsszeli szabályok betartása alól eddig is átmeneti mentességet kaptunk, de most élni szeretnénk a lehetőséggel, hogy ezt – nem tudni, mennyi időre – meghosszabbítsuk.
A magyar rendelet tervezete egyszerűen indokol, annyit ír, hogy a magyar autóbuszos szolgáltatók még nincsenek felkészülve a szabályok teljes körű betartására.
Az EU többek között az alábbiakat kérte, amit mi még mindig nem tudunk teljesíteni:
- Ha a buszos társaság fogyatékosságra vagy csökkent mozgásképességre hivatkozva tagadja meg a szállítást, akkor a szállítónak tájékoztatni kell az érintettet az egyéb lehetőségekről,
- ha már megvette az utas a jegyét, akkor neki, és a kísérőjének is vissza kell fizetni a jegy árát, vagy meg kell próbálni gondoskodni az elszállításukról,
- illetve az utas segítőt is hozhat, aki díjmentesen utazhat vele,
- az elutasítás okát pedig írásban is el kell juttatni az érintett utasnak.
Ezen kívül nem tudja Magyarország továbbra sem teljes mértékben betartani azt a követelményt, hogy akadálymentesítse a buszos infrastruktúrát (például megállók), nem tud díjmentesen segítséget nyújtani az állomásokon a mozgáskorlátozottaknak és a fogyatékkal élőknek, és nem tudja az alkalmazottakat (például sofőrök) a mozgássérültek kiszolgálásához szükséges képzésekre beíratni.
Nem csak a mozgáskorlátozottak, de minden utas esetében érvényes, hogy továbbra is mentességet kérünk a járatmódosítások, törlések, késések esetén alkalmazandó európai szabályok alól, vagyis Magyarország továbbra sem tudja megadni azt a kártérítési színvonalat az utasoknak, amit az unióban már régóta elvárnak.
