A Szahara nyugati határán fekvő marokkói Erfoud városa a sivatagban élő nomádok egyik legfontosabb kereskedelmi központja. Az elmúlt húsz évben különös piac fejlődött ki, ami több ezer családnak biztosít megélhetést. A hagyományos termékek, így a teveszőr, -tej mellett itt cserélnek gazdát a legnagyobb mennyiségben meteoritok – írja a Middle-East Eye helyszíni riportja alapján a napi.hu.

Az üzlet ráadásul felszálló ágban van elmúlt néhány évben, mert úgynevezett geológus turizmus - vagy ahogy a helyiek hívják, "kőroham" – alakult ki. Főként amerikai, spanyol és francia kutatók járják a Szaharát fizetett marokkói útikalauzokkal meteoritokat keresve. Pofonegyszerű módszerrel különböztetik meg az űrbéli és földi köveket: a talajig érő zsinórokon lógó mágneseket használnak, amihez hozzátapadnak a meteoritok.

A száraz vidéken kicsi az esély arra, hogy a minták szennyeződjenek, így pedig az űrkutatók és a geológusok hasznos információkat tudhatnak meg ezekből. A nomádoktól kőfelvásárlók gyűjtik be a darabokat, ők határozzák meg az árat is. Majd ők adják el az állományt gyűjtőknek, múzeumoknak, kutatóintézeteknek. De Erfoudban az utóbbi időben sikk lett, hogy a tehetősebbek ezekkel a kövekkel díszítsék a lakásaikat. Egy átlagos, emberi ököl nagyságú kő 300-350 marokkói dirhamot (8800-10 200 forintot) ér. A különlegesebb színű, törésű, állagú meteoritokért akár 700-1000 dirhamot (16 000-25 000 forintot) is fizetnek.

A világon szinte egyedüliként, Marokkóban még legális a meteoritok kereskedelme. A Popular Mechanics becslései szerint az üzletág a világon dollár tízmilliókat mozgathat meg. Ez leginkább a szegényebb, sivatagi országokban – például Ománban, Algériában, Egyiptomban – jelentős, de Oroszország elmaradottabb, Szibériai részein is sokan szereznek pluszbevételeket a gyűjtésből. Hiába virágzik azonban a piac, a marokkói meteoritkonjunktúra hamarosan véget érhet. A kormány terve, hogy állami tulajdonba vennék a köveket, hasonló rendszerben, mint ahogy ez a régészeti leleteknél is van.