Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Idén 40 milliárd forintot szán a kormány arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közvetlen vagy közvetett tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, egyes többségi állami tulajdonú cégeknél megemelje a béreket visszamenőlegesen, január 1-től. Jövőre ugyanerre 80 milliárd, 2019-től évente 112 milliárd jut a szerda este megjelent kormányhatározat szerint.
A cél „a piaci viszonyokhoz igazodó jövedelemszint biztosítása”. A mellékelt listán 80 gazdasági társaság szerepel pontosan meghatározott összeggel. Köztük például a MÁV a leányvállalataival együtt, a Magyar Posta, a Nemzeti Filmalap és a Hollóházi Porcelángyár, de több olyan kisvállalat is, amelyekről bizonyára kevesen tudják, hogy államiak, mint például a Bódva Közműépítő vagy a Jászautó.
Egyelőre azonban nem minden érintett veheti biztosra, hogy tényleg több pénzhez jut. Feltétel ugyanis a bérmegállapodások hatálybalépése – igaz, itt a határozat hozzáteszi, hogy „ahol értelmezhető”.
Ennél még fontosabb feltétel az, hogy „a kifizetések csak abban az esetben teljesíthetők, ha az uniós szabályok szerint is nyújtható állami támogatásnak minősülnek" – azaz nem torzítja a versenyt.
