A légi közlekedés kártérítési szabályai nagyon jól hangzanak. De ha egy késés vagy a poggyász elkallódása miatt pórul járt utas érvényesíteni akarja a jogait, végtelen eljárási labirintusba téved. Nyolc ország (Ausztrália, Belgium, Brazília, Dánia, Franciaország, Olaszország, Portugália, Spanyolország) fogyasztóvédő szervezetei világszerte 11 ezer utas 20 ezer kártérítési kálváriáját vizsgálták meg. Az eredmény lesújtó.

A késések komoly anyagi veszteséget okozhatnak az utasnak: nem éri el a vonatot és nem érkezik meg a hotelbe, holott a szobát már előre kifizette, hogy az elmaradó üzleti tárgyalás okozta bonyodalmakról ne is beszéljünk…

Ha egy utast 100 eurót meghaladó veszteség ér, azt a légitársaságnak térítenie kellene. 3 órás vagy annál nagyobb késés esetén automatikusan visszajárna a teljes jegyár. De a vizsgálat szerint csak a pórul járt utasok 25 százaléka kapott kártérítést. Ehhez képest apróság: 2 órás reptéri várakozás esetén az utasnak ingyen étel és ital jár, de a várakozók fele részesült csak az ingyenes ellátásban, a többiek a méregdrága reptéri büfékben voltak kénytelenek pénzt költeni. A vizsgálat szerint az elveszett vagy megrongálódott poggyászok miatti panaszok csak 15 százalékban jártak sikerrel, a bőröndjeiket és egyéb feladott holmijaikat elvesztő utasok 85 százaléka hoppon marad.

Világszerte látszólag utasbarát szabályok vannak érvényben. A gyakorlat viszont más. Ha valakit késés, poggyászvesztés miatt anyagi kár ér, peren kívüli megállapodást kezdeményezhet a légitársasággal, vagy bírósághoz fordul. Mindkét eljárás nehézkes és áttekinthetetlen egy, a rafinált jogszabályokban járatlan közembernek. Pont erre játszanak a légitársaságok. Persze már vannak olyan internetes portálok, amelyek segítséget ajánlanak a kárt szenvedett utasoknak. A vizsgálat eredményeit összegző Le Figaro fel is sorolja őket.

Persze a segítség nem ingyenes: ha sikerül a légitársaságból kipréselni a kártérítést, a közvetítő cég jutaléka 25 százalékos. További erőteljes jogi kényszerekre lenne szükség az utasok valódi kártalanításához. De a nagy társaságok lobbigépezete remekül működik. Évek óta kering például az EU jogi útvesztőiben az a törvényjavaslat, amely megtiltaná az overbookingot, vagyis a tudatos túlfoglalást. Amerikában emiatt nemrég látványos botrányba keveredett a United Airlines, és ennek a tengerentúlon már vannak praktikus következményei is. Európában viszont a társaságok még mindig legálisan adnak el több jegyet, mint amennyi hely az adott járaton közlekedő gépen van.

Az egyelőre még csak tervezet formájában lévő uniós javaslat a túlfoglalás tiltásán túl, az eddigieknél sokkal bőkezűbb kártérítést is kilátásba helyez. De épp a nyolc ország fogyasztóvédőinek vizsgálata bizonyítja, hogy a légitársaságok különösebb kockázat nélkül vehetik semmibe a már meglévő előírásokat is.