A cég nagy gondja, hogy mit kezdjen ezzel a hatalmas, gyakorlatilag készpénznek tekinthető összeggel, amely nagyjából a 18 milliós lélekszámú Chile egyéves bruttó hazai termékével egyenlő. Az első verzió a pénz hazavitele lenne. De a jelenlegi amerikai pénzügyi szabályok alapján kb. 35 százalékos hazatelepítési adót kellene fizetni, amely a végső elszámolásban a repatriálás adta kedvezmények kapcsán azért csökkenne. De ez a veszteség túl nagy lenne.

Trump egyébként már javasolta, hogy a külföldön szerzett jövedelmek hazahozatalát csak 15 százalékos kulccsal terheljék. De ez még csak egy elképzelés, amelynek át kell mennie a törvényhozás hosszadalmas procedúráján.

Roger Kay, az Endpoint Technologies Associates szakértője azt mondta az AFP-nek, hogy pillanatnyilag ekkorra összeget az Apple nem tud racionális beruházásra fordítani. A pénz felhasználására az egyik lehetőség a részvényesek újabb jutalmazása lenne. Az Apple már korábban bejelentett olyan pénzpiaci műveleteket, amelyek az árfolyam emelkedését eredményezik majd és még több embert ösztönöznek Apple-papírok vásárlására. A cég már most is évente 12 milliárd dollár jutalékot fizet részvényeseinek, akik ebben a kategóriában világrekorderek. De a szakértő szerint a pénzpiaci előnyökre nem érdemes túl sokat költeni.

A másik lehetőség például egy mikroprocesszorokat gyártó cég megvétele lenne, hogy vertikálisabbá tegyék az okostelefonok és a tabletek gyártási folyamatát. Más, ma még futurisztikusnak tűnő technológiákba is be lehetne fektetni, felvásárlás útján, de az Apple eredeti, még Steve Jobs által megfogalmazott üzleti kultúrájába ez nemigen illeszkedik.

Lisa de Simone, a Stanford Egyetem szakértője azt mondta, hogy a jelenlegi amerikai adószabályok a külföldi aktivitásra ösztönzik a nagy amerikai világcégeket. Az Apple ugyan kiemelkedő, de nem áll egyedül. Összesen közel 2500 ezer milliárd dollárnyi amerikai vagyon halmozódott fel külföldön. Az Apple nagy tengeren túli pénzraktára például Írország. Az Apple akár tehetne egy gesztust is Trumpnak azzal, hogy üzemet létesít Amerikában. Egyes szakértők szerint ez utópia, mert nem találnának odaillő, tehát kínai norma szerint megfizetett, de fegyelmezett, produktív munkaerőt. Jelenleg az amerikai munkanélküliségi ráta 5 százalék alatt van. Mások viszont azt mondják, az USA-ban is lehetne remek munkaerőt képezni, kínai mintára a Donald Trump által olyannyira kedvelt kevéssé iskolázott emberekből, akik korábban az autógyárakban húzták a csavarokat.