Július 1-jén vezetik be az elektronizált jövedéki rendszert, amely példaértékű lehet Európában – állította Tállai András.

A számítások szerint a több mint 17 ezer érintett vállalkozás a jövedéki ügyeit a lehető legegyszerűbben, elektronikusan intézheti és megszűnik a papíralapú nyilvántartás-vezetés és adatszolgáltatás, minden információ elektronikusan jut el a vámhivatalhoz.

A magánszemélyek a pálinkafőzési bejelentést, valamint a párlat-adójegy igénylést papíralapon is megtehetik – tette hozzá az államtitkár.

A jövedéki adóbevalláshoz rendelkezésére álló adatról a NAV legkésőbb a bevallás benyújtási határideje előtt 10 nappal tájékoztatja a vállalkozót, akinek így elegendő ideje lesz a bevallása esetleges kiegészítésére is.

Tállai András szerint az új jövedéki törvény középpontjában a vállalkozóbarát szemlélet áll. A jövedéki törvény szövege a felére csökken, a korábbi 150 oldal helyett az új törvény 65 oldalból áll.

A borászatoknak is jelentős könnyítést hoz az új szabályozás, július 1-jétől döntő többségüknek lehetősége lesz kisüzemi bortermelővé válni, így mentesülhetnek szinte minden adminisztrációs kötelezettségtől.

Az államtitkár elmondta azt is, hogy jelenleg 47 féle adóraktár van, minden egyes típushoz eltérő biztosítékösszeg és tárolókapacitás tartozik. Július 1-jétől már csak egyféle adóraktár lesz, amelyben a vállalkozók az adóhivatalnak bejelentett tevékenységet végezhetik. Jövedéki termék azonban továbbra is adóraktárban állítható elő és tárolható az adófizetésig – tette hozzá.

A vállalkozók partnerként kezelését az ügyfélbarát NAV mellett az a garanciális szabály is biztosítja, amely szerint a gazdálkodók számára terhesebb folyamatos pénzügyőri jelenlétet vagy egyéb többletkötelezettséget csak határozattal lehet korlátozott ideig elrendelni, ezzel megnyílik a gazdálkodók jogorvoslati lehetősége.

A szigorú szankciók alól pedig mentesülhetnek a vállalkozók, ha bizonyítják, hogy az adott helyzetben elvárható körültekintéssel jártak el – tért ki az eljárási szabályokra.