Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Hetvennyolc éves korában meghalt Kovács Ádám feltaláló, vállalkozó, a Celladam cégcsoport alapítója és vezetője kedden – közölte a család csütörtökön. Kovács Ádám 1983-ban a daganatos betegségekről alkotott elméletével került az érdeklődés középpontjába. Feltevése szerint a szervezet kóros folyamatai a vérből már korai stádiumban kimutathatóak, a rosszindulatú sejteket pedig nem elpusztítani, hanem gyógyítani kell. Rákellenesként hirdetett készítményének hatásosságát orvosszakmai szervezetek sokszor vitatták.
A 444.hu összefoglalója szerint Kovács Ádám annak idején technikusi érettségivel a zsebében lett feltaláló. A Celladam név alatt egyrészt létrehozott egy gyorstesztet, amely állítólag pár csepp vér elemzéséből meg tudja állapítani, van-e rákos elváltozás a szervezetben. Emellett létezik ugyanilyen nevű készítmény, amely állítólag jelentősen csökkenti a rákos betegek fájdalmait, de egyéb más hatását is emlegette a feltalálója.
A Celladamot 1984-ben védették le és kezdetben állami bábáskodással fejlesztették, patikai forgalomba is került a társaságtól csepp, kúp és injekció. Megindult a gyógyszerként való törzskönyvezés eljárás is, de egyre több szakmai kritikát kapott a készítménycsoport, amit az immunológiai szakmai kollégium a hiszékeny emberek vámszedésének nevezett. Az onkológiai intézet pedig nemcsak hatástalannak, hanem kifejezetten mérgezőnek is találta.
Kovács Ádám a kétezres évek elején a Ferencváros tulajdonosa volt, arra épített, hogy a Celladam kínai gyártásából, illetve itthoni biomasszaerőművek profitjából finanszírozza a csapatot, de végül nem tudott fizetni, és távoznia kellett a csapattól.
Kovács Ádám mindvégig kitartott amellett, hogy a Celladam hatásos, és csak az orvosi lobbi ellenállása miatt nem futhatott be nagyobb karriert.
