A szójabab magas fehérjetartalma miatt megkerülhetetlen (de nem kizárólagos forrás) az állati takarmányozásban, a szójadarát főként a sertés és a baromfi ágazat használja fel. Ennek ellenére az Unió szántóterületének mindössze 3-4%-án vetettek szóját és más pillangósokat. 

Évente Európába 23,4 millió tonna, döntő többségben genetikailag módosított import szójabab érkezik, ami rendkívül nagy függőséget jelent az EU mezőgazdaságának – ezen változtatnának az aláírók (Magyarország mellett Ausztria, Horvátország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia csatlakozott). 

Magyarországon tavaly 61 000 hektáron termeltek szóját, a 2016. évi termés 177 ezer tonna, a termésátlag pedig 2,9 tonna/hektár volt, amely több mint másfélszerese a 2015-ös eredménynek. Bár Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter kiemelte, hogy minden feltétel adott ahhoz, hogy további növekedést érjünk el e téren, azért ennél árnyaltabb a kép. 

A hvg.hu által megkérdezett szakember szerint bármennyire is nemes gondolat a szójatermesztés felfuttatásának támogatása, Magyarországon a növény agroökológiai igényei és az éghajlati viszonyok nem teszik lehetővé, hogy 70 000 hektárnál nagyobb területen lehessen öntözés nélkül szójababot termeszteni, így a növekedés lehetősége még a támogatások mellett is eléggé korlátozott és kockázatos. 

Bár a cél a hazai, GMO-mentes szóján alapuló takarmányozás elősegítése, de ez eléggé bátor vállalásnak tűnik. 2014-ben például a hazai termés mindössze 14 százalékban járult hozzá a belföldi szükséglet kielégítéséhez. Amennyiben a teljes szójababtermést itthon tartották volna, az állattartás megközelítőleg 530 ezer tonnás szójadara-szükségletét 38 százalékban biztosíthatták volna hazai feldolgozású szójatermékkel. 

 A gond az, hogy Magyarországon termelt GMO-mentes szója nagyobbik része többnyire továbbra is külföldre kerül. A legnagyobb részét, 70%-ot Ausztriában értékesítették, és említésre méltó volt a kivitel Németországba, Olaszországba, Romániába és Szlovákiába is. Ezek az országok fogadták a magyar export 97%-át. Ott ugyanis van kereslet a GMO-mentes, így viszont drágább magyar szójababra, míg a magyarországi állattartók jellemzően megveszik inkább az olcsóbb, de génkezelt szójababból készült import termékeket. Kérdés, hogy a Szója Nyilatkozat képes-e segíteni ezen a helyzeten.