Közel 500 millió fős piachoz juthat Ukrajna, az unió üzleti vállalkozásainak pedig egy 45 milliós új piachoz való könnyebb hozzáférést ígér a két fél által megkötött és immár hatályba lépett szabadkereskedelmi megállapodás, amely a vámok nagy részének megszüntetéséről is rendelkezik – válaszolta a Világgazdaságnak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Ukrajnában a már meglévő hatalmas birtokok mellett is sok a szabad terület, ráadásul a termőföldek nagy részét kiváló minőségű csernozjom talaj alkotja. A NAK szerint az ukrán gazdaságok hektáronkénti árbevétele 10-20 százalékkal alacsonyabb a magyarokénál, de a termelési költségük csak 40-50 százaléka az ittenieknek, mert kevesebb az anyagfelhasználás, és olcsóbb a munkaerő.

Ha versenyképesebb fajtákat, hatásosabb vegyszereket és újabb gépeket vezetnének be, akkor az ukrán terméshozam egyes becslések szerint 50-60 százalékkal is nőhet. Ez még a költségek növekedése mellett is jelentős versenyelőnyt biztosítana nekik.

Ukrajna már most is 16-18 millió tonna búzát és 18-20 millió tonna kukoricát exportál, a teljes gabonaexportja pedig évente körülbelül 40 millió tonna. Oroszországé évi 35-38 millió tonna, így ez a két ország külön-külön annyit exportál, amennyit az Európai Unió 28 tagországa összesen – világított rá a kamara. Ez a NAK szerint azért is fontos, mivel az EU tagállamaihoz hasonlóan 2016-tól Ukrajna sem exportálhat mezőgazdasági terméket és élelmiszert Oroszországba. Magyarország helyzetét az is rontja, hogy – hozzá hasonlóan – Ukrajna két legnagyobb mezőgazdasági exportcikke a búza és a kukorica.

Az ukrán mezőgazdasági minisztérium 2017. március végi adatai szerint Ukrajnában 6 millió hektáron, míg a NAK adatai szerint Magyarországon 958 ezer hektáron vetettek őszi búzát. Az említettek mellett például az olajos magvak, árpa, tej, feldolgozott paradicsom, alkoholos italok és étolaj esetében is jelentős versenyre számíthatnak a magyar gazdálkodók. Az étolaj literenkénti ára a vevőhöz leszállítva is alacsonyabb, mint a hazai előállítási költség, amihez a hazai feldolgozóiparnak nehéz lesz alkalmazkodnia – írja a Világgazdaság.