Bár alaki érvénytelenség miatt ki kellett volna zárni az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Radio Plus Kft.-t a békéscsabai frekvenciapályázatból, az NMHH Médiatanácsa végül egyetlen szubjektív ponttal hozta ki a Rádió 1-et is működtető céget győztesként – írja a 24.hu.

A Médiatanácsnak a többi között azért kellett volna kizárnia a kormánybiztos cégét, mert nem adott be megfelelő banki igazolást a pályázati kiírás szerinti kötelező tartalmi elemekkel, a hiánypótláskor sem volt jó az igazolás, ennek ellenére a testület végül egy harmadjára, a hiánypótlás után beadott és egy másik banktól érkező igazolást mégis elfogadott. Az eddigi helyi rádiót működtető családi vállalkozás, az Interax Kft. bíróságon emelt kifogást a Médiatanács eljárása ellen.

A békéscsabai eset apropóján a 24.hu iratbetekintést kezdeményezett a Radio Plusszal (a budapesti Rádió 1-gyel) hálózatba kapcsolódó, a budapesti adás műsorait átvevő helyi rádiók lezárt frekvenciapályázataiba, de az NMHH először azzal utasította el a kérést, hogy nem jelölték meg egyértelműen, mely ügyekbe akarnak betekinteni, majd a több mint húsz frekvenciapályázat anyaga közül csak hatot mutattak meg, azokat is csak a hiánypótlásra benyújtott akták, a frekvenciadíj, a pályázathoz csatolt műsorterv és a banki igazolások egy része nélkül. Az kiderült, hogy ugyanúgy az MKB Bank adta a banki igazolást ezekben az esetekben is, mint Békéscsabán, de hogy ezek itt megfelelőek voltak-e, az már nem.

A 24.hu azt írja, egyes dokumentumok elzárása miatt jogi lépéseket tesznek az NMHH-val szemben.

A pályázatokkal kapcsolatban egyébként több probléma is felmerült: több esetben is szövegszerű azonosságok fedezhetők fel, így például az egri 101,3 MHz frekvenciát elnyerő, Szécsi Péter Antal magánszemély tulajdonában lévő, budapesti székhelyű FW Befektetési Kft. pályázata csaknem 100 százalékos szövegazonosságot mutat egyes részeknél az Andy Vajna ügyvédjeinek nevén lévő LB Rádió Kft. a hajdúböszörményi 98,9 MHz-re, a hajdúszoboszlói 100,6 MHz-re, és a derecskei 94,7 MHz-re benyújtott pályázatával. 

Bár az NMHH ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy a különböző pályázati eljárásokban benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlítására a Médiatanácsnak nincs hatásköre, és ez alapján nem is lehetne érvénytelenné nyilvánítani egy pályázatot, ez mégis felveti az összejátszás gyanúját, amit viszont tilt a versenytörvény, és erre hivatkozva más pályázók megtámadhatnák az NMHH döntését.

Arra a kérdésre, hogy a Vajnához köthető rádiók terjeszkedésénél felmerülhet-e az összeférhetetlenség kérdése is, minthogy ő egyébként kormánybiztos, az NMHH elismerte, hogy a Vajna által felügyelt Filmalap és az NMHH között elég szoros kapcsolat van, de a törvény felsorolja az összeférhetetlenség kritériumait, azt pedig nem tiltja, hogy kormánybiztosnak rádiója legyen.

Arról, hogy nem gond-e, ha a helyi tartalom helyett Vajna rádióinál Budapestről érkezik minden, az NMHH azt közölte, hogy bár egyesek ezt beszűkülésnek látják, mások a tájékozódási lehetőségek kibővüléseként értelmezik a hálózatba kapcsolódást, az országos hírekhez való hozzáférést, de a hálózatba kapcsolódott rádióknak is elő kell állítaniuk minimum napi négy óra saját gyártású műsort, és adhatnak ennél több helyi tartalmat is.

Az NMHH ezúttal azt is közölte, hogy a békéscsabai pályázatnál a banki igazolások szabályosak voltak, ennek ellenére mégis hiánypótlásra szólították fel a pályázót. 

NMHH: Még tart a bírósági eljárás, nem lehet nyertesről beszélni

A békéscsabai rádiós frekvencia pályázat eredményével szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, a bírósági döntés megszületéséig pedig nem mondható ki sem az, hogy a pályázati eljárásban hibás pályázati ajánlatokat nyújtottak volna be, sem az, hogy a frekvencia hasznosítását bárki is elnyerte volna – reagált a 24.hu cikkére az NMHH.

A hatóság állítja: a jogszabályoknak megfelelően, a lehetővé tett adatkörben biztosították a 24.hu újságírójának az iratbetekintés lehetőségét. Ugyanakkor az iratbetekintésre vonatkozó törvények alapján sem a pályázati eljárások iratai, sem az egyes közigazgatási eljárások iratai nem válnak automatikusan és teljes körűen, korlátlanul megismerhetővé még a pályázati eljárások lezárása után sem, ha azok a törvény által védett titkot tartalmaznak. Ráadásul ilyen adat megjelölésére bármely pályázónak joga és lehetősége van – tette hozzá.

Ezek a garanciális szabályok valamennyi közigazgatási eljárásban, ügytípusban egyaránt érvényesülnek, és a törvényi korlátok célja nem a „rejtegetés”, hanem az ügyfelek eljárási és személyiségi jogainak védelme – érveltek.