Akár 20 százalékkal is nőhet az internetes vásárlások száma, a szállítócégeknél pedig egyre nagyobb a munkaerőhiány. Ez már idén ősszel fennakadást okozhat a szolgáltatásban – írja elemzésében a GKI Digital.

Az online kereskedelem növekedése messze meghaladja a hagyományos kiskereskedelem bővülési ütemét, ami a csomagszámok jelentős emelkedésével jár. A gyors fejlődés egyre nagyobb kihívást jelent a logisztikai cégeknek, a helyzetet pedig nehezíti a logisztikai vállalkozások fokozott munkaerőhiánya.

A futárcégek tavaly több mint 17 millió rendelés kézbesítésében működtek. Bár egyre népszerűbbek a logisztikai cégek által üzemeltetett átadópontok, a csomagok nagy részét – mintegy 12 millió darabot – 2016-ban is a címzetthez szállították ki.

A futárcégek számára hagyományosan az ünnepi szezon számít a legfontosabb és egyben a legnehezebb időszaknak. Az éves csomagszámok 30-40 százalékát a karácsony előtti 2-3 hónapban kézbesítik. Ehhez jött hozzá az ünnepi szezont indító, november végi akciós péntek, az online kereskedők által hazánkban is elterjesztett Black Friday (Fekete Péntek).

Az elemzés szerint a Black Friday tavaly már olyan méreteket öltött, hogy vásárlók tömegei tartották vissza októberi, novemberi költéseiket az akciós ajánlatok reményében. Az így koncentrálódó rendeléseket pedig se a kereskedők, se a logisztikai cégek nem tudták megfelelő tempóban feldolgozni, így szinte mindenhol csúszások voltak a kézbesítésben.

A koncentrált szállítási időszak mellett egy másik feladatot is meg kell oldania a logisztikai szektornak. Az egész országban tapasztalható munkaerőhiány a GKI szerint már az online kiskereskedelmet kiszolgáló logisztikában is megmutatkozik: nagyon nehéz raktári munkást és futárt találni. A probléma nem csak a fővárost érinti, a vidéki telephelyek is nehezen jutnak megfelelő munkaerőhöz. Ráadásul a jelentkezők kevésbé képzettek és gyakorlottak, emiatt a betanításuk időigényes és költséges.

A versenyképes szakemberek hiányát ebben a szektorban is a kivándorlás okozza. Egyre több futár dönt úgy, hogy inkább a hazainál sokkal jobb feltételeket nyújtó országokba megy dolgozni. Ráadásul már nem csak a sofőrök, de az őket közvetlenül foglalkoztató, a helyi csomagkezelésért felelős logisztikai alvállalkozók is sok esetben inkább külföldön, jellemzően Ausztriában szolgáltatnak.

A munkaerő megtartását pedig nehezíti, hogy a hazai tulajdonban lévő futárcégek többségének korlátozottak a béremelési lehetőségei. Az elmúlt években ugyanis az erős verseny miatt csökkentek, vagy változatlanok maradtak az internetes vásárlás kézbesítési díjai.

A futároknak pedig egyre több mindenhez kell érteniük. A vezetési tudás és a helyismeret mellett napi szinten akár nagyobb mennyiségű készpénzt is kezelnek (a hazai tranzakciók 77 százaléka utánvétes). A csomagadminisztrációkhoz és a kártyás tranzakciókhoz pedig gyorsan és hatékonyan kell bánniuk a miniszámítógépekkel.

A problémát egyelőre nem lehet megoldani. A nyugati országok és a hazai cégek bérei között akkora a szakadék, hogy az épkézláb futárok inkább külföldre mennek, többszörös fizetésért. Ha pedig folytatódik a futárok külföldre vándorlása, előfordulhat, hogy az online boltok nem tudják teljesíteni a vásárlóknak, amit ígértek. A késés persze lehet akár a saját, akár a futárcégek hibájából, a vevőket nem fogja érdekelni.