A JóSzaki.hu a nála regisztrált 20 ezer mester körében végzett – nem reprezentatív – kutatás alapján próbált utánajárni annak, mi történt a jó szakemberekkel, mi áll az országos munkaerőhiány hátterében.

Mint írják, Magyarországon csaknem minden olyan vállalkozás munkaerőt keres, ahol a mester nem egyedül dolgozik, a kétkezi munkát igénylő szakmákban jellemzően minden harmadik ember hiányzik, de vannak foglalkozások és régiók, ahol ennél is rosszabb a helyzet. Országosan az összes alkalmazottal dolgozó szaki 77 százaléka keres szakmunkást vagy segédmunkást, és 12 százalékuk tíz vagy annál több munkást is toborozna. Ilyen körülmények között a vállalkozások munkaerő-feltöltöttségi mutatója országosan 56 százalék.

A szakik zöme a felmérésben arról számolt be, hogy az elmúlt években veszített már el alkalmazottat azért, mert az külföldre ment dolgozni. Ebből a szempontból a legdrámaibb a helyzet a nyugat-dunántúli régióban, ahol a szakik átalagosan több mint 3 főt veszítettek el ilyen okok miatt.

A külföldi munkavállalás mellett viszont a belföldi elvándorlás és az általános szakmunkáshiány is gondot okoz. A mesteremberek a legtöbb munkát az észak-alföldi régióban kénytelenek visszautasítani: itt átlagosan 75 százalékkal tudnának több munkát elvállalni, ha lenne elég emberük.

De nemcsak a beosztottak, gyakran a mesterek maguk is külföldre mennek dolgozni, még úgy is, hogy ott alkalmazottként kell munkát vállalniuk. A kísértés nagy, a szakik általánosságban úgy vélik, hogy külföldön legalább az itthoni jövedelmük kétszeresét kereshetnék meg.

A szakmunkáshiány másik oka, hogy az ügyes és talpraesett szakmunkások maguk is önálló vállalkozásba fognak, a szakmunkások és a magukat frissen önállósító szakik várható nettó jövedelme között ugyanis meglehetősen mély szakadék tátong. A különböző szakmák közül a legjobban kereső parkettásoknál például a mesterek várható havi nettó jövedelme meghaladja a 600 ezer forintot, míg ugyanebben a szakmában alkalmazottként 210 ezer forintot kereshetnek.

A felmérés szerint egyébként a munkaerőhiány miatt a mesterek arra kényszerülnek, hogy a megbízások jelentős részét eleve el se vállalják – országos szinten a mesterek 70 százalékkal több munkát tudnának elvállalni, mint amennyit most elvégeznek, ha lenne ehhez elég emberük.

Több mester viszont arról számolt be, hogy igyekeznek a lehető legtöbb megkeresésre pozitív választ adni, de ezzel túlvállalják magukat, illetve olyan embereket is foglalkoztatniuk kell, akiket amúgy lecserélnének. Országos szinten a mesterek 20 százaléka mondta azt, hogy egy vagy több emberét azonnal lecserélné, ha tehetné.

Az oldal egy infografikát is készített a trendek ábrázolására, ez itt tekinthető meg!