Amatőr fotót bárki tud csinálni, már fényképezőgép sem kell hozzá. A mindig kéznél és kézben lévő okostelefonnal csak egy kattintás megörökíteni magunkat, másokat vagy érdekes helyszíneket. Ennek ellenére sosem látott virágzását éli Kínában a professzionális fotózás, noha a szolgáltatás egyáltalán nem olcsó. Kiváltképp nagy az igény az online álláskereséshez – a Kínában is népszerű LinkedInen és a 51job.com-on – használható, a jelölt legelőnyösebb vonásait némi sminkkel és utólagos retussal kiemelő portrékra és az úgynevezett glamourfotókra. Ezek sajátossága, hogy varázslatosan széppé, különlegessé teszik a megrendelőt, még akkor is, ha az illető valójában híján van a fotómodellséghez szükséges természetes adottságoknak.

A „glamour” előállításában profi stáb játszik a fotós kezére: fodrász, sminkes, öltöztető adjusztálja a kuncsaftot, végül photoshopos retusálással teszik tökéletessé a kegyes szemfényvesztést. A műtermi pózolásra nemcsak a házasulandó párok, hanem a fiatal lányok és nők is könnyen találnak nevezetes alkalmat, születésnapot, évfordulót. Már a tengerentúlra is eljutott a különleges fotózás híre, így a Kínában turistáskodó külföldiek közül is mind többen fizetnek be egy egzotikus fotókalandra.

„Az unokák is látni fogják” igényével készülő produktumot előállító franchise-hálózat, a Pretty Vénusz Városi Fotóstúdió nagyjából 60 ezer forintnak megfelelő összegért egy húsz képet tartalmazó albumot nyújt át a megrendelőnek. Az ügyfél négy különböző kosztümös „szerepet” választhat a  bőséges kínálatból, akár mongol hercegnőnek vagy kínai operaénekesnek is beöltözhet. Ezután jön az átváltoztatóművész, aki legalább egy órát bíbelődik minden egyes kosztümhöz a megfelelő hajköltemény és arcfestés előállításával. Különösen nagy türelmet igényel a hagyományos kínai frizura „felépítése”, amelybe vendéghajakat és számos díszítőkelléket illesztenek – ezek súlya a négy kilót is meghaladja. A mindössze néhány selyemszalagból álló – éppen csak a test kritikus domborulatait takaró – opera-énekesnői outfithez testfestés is dukál, ám azért már némi többletjüant számítanak fel. A fotós mind a négy kosztümös külsőről legalább 40-50 digitális felvételt készít, hogy legyen miből kiválasztania a legjobb húszat, ami az albumba kerül.

A fotómodellkedésben járatlan ügyfeleket szorgosan instruálja is, hogy milyen testhelyzetet vegyenek fel, hogyan tartsák a kezüket, merre fordítsák a fejüket. Az aprólékos, többszereplős munka egy egész napot, 10-11 órát is igénybe vesz, így akinek sietős a dolga, jobb, ha bele sem fog a glamouralbum elkészíttetésébe. Időt kell szánni az előkészítésre és az utómunkálatokra is: jó előre be kell jelentkezni a kiválasztott stúdióba, a fotózás után pedig két-három hetet is igénybe vehet a képek kiválasztása, photoshopolása, albumba rendezése. Internetes képválogatásról szó sem lehet, a felvételek digitális eredetijét nem kapják meg a megrendelők, így a sokszorosítás lehetősége szigorúan a vállalkozók kezében marad. A generációkon át népszerű, máig állami tulajdonban lévő két pekingi fotóműterem, a Zhongguo és a Dabei eközben megmaradt a hagyományos portfóliójánál. Hozzájuk nem lehet előre bejelentkezni, az utcáról betérőket érkezési sorrendben szolgálják ki – de csodás átváltoztatást sem lehet kérni tőlük. Így nem meglepő, hogy a fiatal ügyfelek inkább a rugalmasabb magánvállalkozásokra mosolyognak.