Korábban kutyákat, finom szaglású disznókat képeztek ki a franciák által fekete gyémántként emlehgetett szarvasgomba felkutatására. De az elmúlt száz évben drámaian megváltoztak az európai erdőket alakító természeti, éghajlati és civilizációs hatások. Például: az ember egyre inkább behatolt az ősi természetbe, de nem ez a fő baj. Hanem a felmelegedés, a klímaváltozás, amely miatt radikálisan visszaesett a természetes élőhelyeken fellelhető szarvasgomba mennyisége. 2016-ban Franciaországban csak 35 tonnát gyűjtöttek be, ez elképesztő csökkenés, a száz évvel ezelőtti 1000 tonnához képest. De az emberi találékonyság erre is felfedezett egy megoldást: a termesztést.

Ez persze bonyolult, hiszen tölgy, hárs és gesztenyefák kellenek hozzá. Az első szarvasgomba tenyészetet egyébként 1810-ben hozták létre, kísérleti jelleggel, de ma már ez a megoldás. Michel Tournayere, a francia termesztők szövetségének elnöke elmondta a Le Figarónak: a mesterséges termesztés a hetvenes években indult be és most már pörög az üzlet. Az európai első Franciaország évi 50 tonna termesztett szarvasgombával, Spanyolország 45 tonnát produkál, a harmadik Itália viszont csak 10 tonnát termel évente. Ez egy nagy gondoskodást, befektetést és türelmet követelő biznisz.

Először a fák gyökereit kell speciális kezelés alá vetni. Ennek köszönhetően jelennek meg az első gombák, de csak évek múlva. Aztán a gomba vizet és foszfort ad a fának, amely cukrot a gombának. És hét-nyolc év múlva jöhet az első szarvasgomba szüret. Franciaországban ma a hivatalos termelői szövetség szerint kb. 90 ezer ember vesz részt a bizniszben, de ez nagy többségük számára nem főállás, hanem csak jövedelemkiegészítés. Persze ez sem jelentéktelen, hiszen a mostani napi árak szerint egy kiló átlagos fekete, termelt szarvasgomba minimum 700 eurót ér. De ez csak az átlag, a különlegesen illatos és zamatos termék ennek a sokszorosát is érheti.