Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A Baromfi Terméktanács adatai szerint tavaly a madárinfluenza miatt a magyarországi baromfiállomány élősúlyban 5,2 százalékkal, egyedszámban pedig 4,3 százalékkal csökkent az azt megelőző évhez képest. A Földművelésügyi Minisztérium adatai azt mutatják, összességében a járvány mintegy 20 milliárd forint ágazati kárt okozott, amelyből a közvetlen kár – a leölt és megsemmisített állatok, takarmány, alomanyag – értéke 11-12 milliárd. Ezt tovább tetézi a nagyjából kilencmilliárdos közvetett – a vágó-, feldolgozóüzemek leállásából, vagy csökkentett vágásszámból adódó – veszteség.
Agrilaser
A vadon élő madárfajok tünetmentesen is hordozhatják a madárinfluenza vírusát, a bélcsatornában szaporodó kórokozók az állati ürülékkel, de aerogén úton is terjednek, illetve az elpusztult állat teteme is veszélyes. Sőt, a fertőzött takarmány, ivóvíz, felszerelés, ruha is terjesztheti a vírust. megoldást jelenthet egy holland fejlesztés, az Agrilaser, melynek lézerfejegysége 360 fokban, automatán mozogva tartja távol a berepülő madarakat, akik számára a lézerfény közeledő fizikai tárgy benyomását kelti, így túlélési ösztöneik miatt azonnal elrepülnek.
Idén februárban a hongkongi egészségvédelmi központ elsőként azonosította a H7N4 madárinfluenza vírustörzset embernél. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint ez az ágens az egyik legragályosabb, 2013-ben bukkant fel először Kínában és múlt év októberéig 1564 embert fertőzött meg, főként élő szárnyasokkal vagy a fertőzött környezettel való érintkezés útján.
