Ezért kifizetődő lustának lenni

Miért pörög egy cégvezető? Mert fél, hogy lemarad valamilyen lehetőségről, és igyekszik minden percet kihasználni. Rengeteg döntést hoz a nap során, ezeknek azonban ára van. Mivel általában nem A és B, hanem rengeteg lehetőség közül kell egyet kiválasztania, az összes többit muszáj elengedni. Ezt nevezzük opportunity cost-nak, amit magyarra leginkább alternatív költségként fordíthatunk, de a lehetőségköltség szó talán még jobban leírja ezt a napjaikban gyakori jelenséget, ami (tudatalatti) frusztrációt vált ki. Hogyan tudjuk eldönteni, hogy mi az igazán fontos, és mi lesz a jó döntés?

1. Nem az a gond, ha ráérünk, hanem az, ha elfoglaltak vagyunk

A sikeresség egyik mércéjének sokan a naptáruk telítettségét tartják, de ez hamis megközelítés. Szemléletes példa: a szingli vezetők egyik jellemző kifogása magánéletük elhanyagolására, hogy túl elfoglaltak. Az igazán sikeres emberek egyik ismérve azonban az, hogy van idejük magukra. Tim Kreider író és rajzművész, aki többek között a New Yorkerbe és a New York Times-ba szokott publikálni, a Lazy Manifestum, azaz a Lustaság Manifesztumának szerzője. Kreider szerint nem attól leszünk sikeresek és boldogak, ha állandóan elfoglaltak vagyunk, és tele a naptárunk fontos vagy kevésbé fontos találkozókkal, programokkal. A lényeg, hogy mindig szakítsunk időt azokra, akik fontosak nekünk. Kreider számára elég napi 4-5 óra ahhoz, hogy “kiérdemelje a földön töltött napi idejét”. Egy átlagos napján reggelente dolgozik, majd sportol, délután ügyeket intéz és találkozókat tart, esténként pedig pihen. Tehát minden nap hagy időt arra, hogy ÉLJEN.

2. Érdemes lustának lenni, de csak ésszel

Nagyon fontos, hogy ne azt nézzük, a sikeres emberek általában mivel foglalkoznak, mi most éppen trendi foglalkozás, hiszen nem lehet mindenki Elon Musk, Mark Zuckerberg vagy Steve Jobs. Ők azért sikeresek, mert megtalálták, hogy mi az, ami számukra a legnagyobb öröm, ezért nem érzik azt munkának. Érdemes komoly önismereti munkát végezni, mert csak így fedezhető fel, mire vagyunk hivatottak. Nem kell mindenkinek céget vezetni, ha inkább portásként, cukrászként vagy programozóként boldog, inkább érdemes olyan munkába energiát ölni, mely boldoggá teszi az egyént.

3. Döntse el a Pareto-elvvel, hogy mi az igazán fontos

A Pareto-elvet 80-20 elemzésnek is nevezik, és az élet több területén használják. Azt modellezi, hogy valójában tevékenységeink csupán 20 százaléka adja azokat a feladatokat, amelyekből az eredményeink 80 százaléka keletkezik. Az időnk 80 százalékát tehát sokkal hasznosabban, vagy legalább kellemesebben is tölthetnénk. Amilyen egyszerű a szabály, olyan nehéz alkalmazni, ehhez ugyanis könyörtelenül ki kell törölni a naptárból minden olyan feladatot, melynél nem érzünk erős késztetést arra, hogy elvégezzük.

Szántó Péter, Productivity Hacker, a SpringTab alapítója, vlogger: www.youtube.com/c/psznt