Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Ez a döntés Gerard Collombe belügyminiszter és Florence Parly asszony, a védelmi tárca vezetője kifejezett kérésére született meg. Most kicsit vissza az előzményekhez. A Lafarge francia cementipari óriáscég ellen több nemzetközi és francia civil szervezet kezdeményezett eljárását. A nem kormányzati tömörülések a Price WaterhouseCooper (PWC) cég adatai alapján azzal vádolják a Lafarge-ot, hogy Szíriában együttműködött az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezettel. A Lafarge-nak volt egy nagy vegyipar üzeme Jalaiyaban. És a céget akkor is működtették, amikor a körzet lényegében az ISIS befolyása alá került. Tehát: olajat vettek a terrorszervezet által elfoglalt kutaktól, adót fizettek az ISIS-nak és klasszikus, maffia jellegű védelmi pénzt is, hogy működtetni tudják a szíriai üzemet. A PWC szerint 13 millió eurót költöttek ezekre a célokra, vagyis ekkora összeggel támogattak egy nemzetközi terrorszervezetet, amely 2015 novemberében Párizsban emberek százait ölte meg és más európai városokban is hajtott végre gyilkos merényleteket.
E vádak alapján a francia polgári igazságszolgáltatási mechanizmus működésbe lépett: a Lafarge volt vezérét és a cég másik hat fontos vezetőjét eljárás alá vonták. A procedúra már régóta zajlik és vélhetően a végtelenségig el is fog húzódni. A nagy cégek remekül megfizetett ügyvédei mindig találnak a halogatásra okot adó kibúvókat. De a lényeg: a francia parlament titkosszolgálati bizottsága negyven kényes hírszerzési dokumentum titkosításának a feloldását javasolja és ezek a dossziék csatolva lesznek a vádirathoz. Mellesleg: a per tétje nem csak az, hogy egy, nagy francia cég micsoda disznóságokat csinált, hanem az is, hogy a francia diplomácia mit tudott vagy nem tudott ezekről a sötét ügyekről 2012-13-ban.
A Lafarge egyébként 2014-ben bezárta szíriai üzemét, amikor a területet elfoglalta az ISIS, aztán nem sokkal később egyesült a Holcim nevű svájci óriáscéggel, vagyis továbbra is ott vannak a nemzetközi piacon, méghozzá meghatározó szereplőként. Például felajánlották szolgálataikat Trump amerikai elnöknek is a mexikói határra tervezett fal megépítésére. Hogy a most zajló titkosítás feloldásnak és az igazságügyi folyamatnak lesz-e érdemi hatása, az a jövő zenéje. De ez az epizód sejtetni engedi, hogy az un. civilizált világ legpatinásabb cégei miféle sötét üzleti együttműködésre képesek a világ legkártékonyabb szervezeteivel, ha a haszon biztosnak, a lebukás viszont csak nagyon valószínűtlennek tűnik.
