Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Lényegében minden második településen volt kertmozi a Balaton mellett a hetvenes-nyolcvanas években, ezeket az állami Moziüzemeltető Vállalat működtette. Többségük a rendszerváltás után bezárt, és csak a kétezres évek elején-közepén kezdtek éledezni. Amikor azonban öt-hat évvel ezelőtt a hagyományos 35 milliméteres filmkópiát felváltotta a digitális, a kis mozik sorra feladták, hiszen az új technológiához passzoló vetítőgépek ára 30-40 millió forintnál kezdődött. Ekkor zárt be egyebek között a káptalanfüredi és a balatonalmádi intézmény is- olvasható az e heti HVG-ben.
A zánkai úttörőváros egykori mozigépésze, Pálffy Géza is elbizonytalanodott a folytatásban, ám végül – mint fia, Mátyás fogalmaz – „közösen átvészeltük a nehéz időszakot, a kedvesemmel vetítőgépet béreltünk, átvettük a 200 férőhelyes fövenyesi és a valamivel nagyobb balatonakali létesítményt”. Pálffy üzemelteti most már – igaz, alkalmazott segítségével – a Balatonakali Kertmozit is, édesapjának pedig megmaradt a révfülöpi, amely ugyan szintén kertmozi, de fedett (a balatonfüredi városi mozi is régóta az idősebb Pálffy üzlete).
A déli parton Balatonföldváron működik még egy nosztalgikus hangulatú kertmozi, neonokkal, nem messze a Balatontól, és Zalakaroson is nyílt egy a közelmúltban. Az északi parton pedig még Csopakon és Balatonakarattyán lehet esténként a szabadban filmet nézni. Az idén lesz a harmadik nyár, amikor újra üzemel a vonyarcvashegyi és a balatonlellei kertmozi, előbbi felélesztésére Sörös Zsolt, a pesti Vígszínház egykori világosítója, utóbbiéra a siófoki Sió Mozi üzemeltetői vállalkoztak. További részletek a HVG legfrissebb számában.
HVG
