Gyorsított eljárásban állították bíróság elé azt a nőt, aki veszélyes állatot, szervált tartott éveken át egy kennelben egy társasház udvarán, engedélyek nélkül. Ez érthető: veszélyes állatokat tilos tartani. De nem kell veszélyesnek lennie ahhoz, hogy a tulaj szabálysértést kövessen el: egy férfi három évvel ezelőtt egzotikus papagájokat vásárolt külföldön egy magántartó számára, de itthon elkobozták tőle a nagy értékű madarakat. Az indok ugyanaz volt: a hatóságok szerint nem voltak megfelelőek a papírjaik.

Ezek kirívó esetek, de valójában több ezer egzotikus állatot veszünk magunkhoz, ráadásul, sokszor fogalmunk sincs róla, hogy a kis kedvencek esetleg védettek, és csak engedélyekkel tarthatók.

MTI / Kovács Attila

Eltérő ítéletek, Alkotmánybíróság, végül Strasbourg

„Már befogadták a beadványunkat az Emberi Jogok Európai Bíróságán, aztán meglátjuk, hogy mi lesz” – mondja Bóta Béla, hol is tart a már lassan három éve húzódó ügye. A férfi még 2015-ben, Dániában vásárolt két pár veszélyeztetett papagájt itthoni ismerősei kérésére. Bóta Dániában beszerezte a szükséges papírokat, majd itthon, amikor a tulajdonos jóhiszeműen bement az illetékes hatósághoz, hogy bejelentse a madarak szabályszerű tartását, váratlanul azzal álltak elő a természetvédelmi hivatal munkatársai, hogy a külföldön beszerzett okmányokkal nem lehetett volna Magyarországra hozni a madarakat. Azért nem, mert a papírokban nem tértek ki arra, hogy a madarakkal kereskedelmi tevékenységeket folytattak.

Így el is kobozták a papagájokat, még nyomozás is indult csempészet gyanújával, bár ez utóbbit bűncselekmény hiányában gyorsan megszüntették. A madarakat azonban nem adták vissza. A bíróság első fokon úgy ítélte meg, hogy nem volt jogszerű az elkobzás, mert nem történt bűncselekmény, és az érintettek úgy gondolták, jogszerűen birtokolják az állatokat. A másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék viszont úgy ítélte meg, hogy az elkobzásnak nem feltétele a természetkárosítás bűntette, így azt jóváhagyta.

Ezen a ponton Bótáék már az eljárás jogszerűségét kérdőjelezték meg, ezért az Alkotmánybírósághoz fordultak, arra hivatkozva, hogy sérült az állampolgárokat megillető jogorvoslathoz való joguk. Szerintük ugyanis őket nem tájékoztatták az elsőfokú ítéletet megtámadó fellebbezésről, annak tartalmáról sem, a második eljárásban meg sem hallgatták őket, úgy módosították az ítéletet. Az Alkotmánybíróság, igaz öt ellenvéleménnyel, de elutasította a panaszt, ezért fordultak most a strasbourgi bírósághoz.

Bótáék szerint csupán eggyel lejjebb ikszeltek a rubrikába, nem a szállításra, hanem az állatok tartási helyének megváltoztatására kértek és kaptak engedélyt az adott országban, ahol vásárolták a papagájokat. Az egyébként Dél-Amerikában honos fajokkal való kereskedelmet tiltja a Washingtoni Egyezmény, de Bóta szerint a dán hatóságoktól kapott papírok alapján ő jogszerűen birtokolhatta a madarakat, és meg is változtathatta azok tartási helyét.

Nem egyszerű az ügy, mint ahogy a végül tavaly elkobzott hiúzok esete sem.

MTI / Nagy Lajos

Decemberben az Index járt utána annak, hogy hiúzokat hoztak megfelelő papírokkal Magyarországra, majd egy férfi éveken át tartotta az állatokat. Akkor fordult a hatóságokhoz, amikor a hiúzpárnak utódja született, ekkor derült ki, hogy a szülőknek sincs megfelelő engedélyük. A cikkből az derült ki, hogy a magánparkot működtető férfi az itthoni tartáshoz nem kért engedélyt. Az Index szerint aztán végül a hatóságok engedélyezték, hogy a férfi tovább tartsa az elkobzott hiúzokat, de az „állami” állatok már nem kellettek az egykori tulajdonosnak.

Az Agrárminisztérium szerint, ha a hatóságok tévednek, akkor minden esetben biztosítanak jogorvoslatot, a tévedések oka azonban legtöbbször a szükséges tudás hiánya. Ezért még mielőtt bárki egzotikus állatot vásárolna akár külföldön, akár itthon, érdemes a természetvédelmi hatóságtól részletes tájékoztatást kérni az azt érintő szabályozásról.

A határzár a teknőscsempészeknek is betett...

A határzár megépítése előtt az volt a gyakorlat, hogy a zöldhatáron letették a görög teknősöket, majd onnan vitték el, és adták el vagy tenyésztőknek, vagy kereskedőknek. Ez a módszer már nem „hatékony”, így kisebb az esélye, hogy csempészett állatokat vásárolunk. Mégis kalamajkába keveredhetünk.

MTI / Kelemen Zoltán Gergely

A görög teknősöknél a szabályok szerint csak egyedi azonosítóval ellátott állatkákat vásárolhatunk, megfelelő uniós hatósági bizonylattal. Mivel a picike teknősökbe még nem „szerelhető be” egyedi azonosítóként a chip, róluk, egészen pontosan a hasukról egészen tízcentisnél nagyobb korukig félévente fotót kell készíteni a járási hivatal természetvédelmi osztályán.

Abba meg aztán végképp senki nem is gondol bele, hogy egy egzotikus nyaralásról táskában csempészett korall, hüllőbőrből készült termékek is okozhat alkalmasint természetkárosítási balhét is, mivel számos fajuk szerepelhet a szigorúan szabályozott, vagy akár az egyenesen tiltott listán is.