Amikor évtizedekkel ezelőtt kialakították a társadalombiztosítás egységes rendszerét, kötelezővé tették, hogy a cégek a dolgozóik biztosítási jogviszonyáról rendszeres adatszolgáltatást nyújtsanak – ez ahhoz is kell, hogy később a nyugdíj összegét ki tudják számolni. Vannak azonban, akiknek a régi munkahelye elrontotta a dokumentálást, vagy időközben eltűntek az iratok, így most az adatai a nyilvántartásban nem lelhetőek fel, vagy tévesen szerepelnek benne. Az Adózóna bemutatta, ők mit tehetnek, hogy ne bukják a nyugdíjukat.

A biztosítási idő fennállásának bizonyítására szolgálhat a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirat, vagy a foglalkoztató eredeti nyilvántartása alapján kiállított igazolás. Jó lehet például egy munkakönyv, a havi fizetési jegyzék, vagy akár a fizetésemelésről szóló értesítés, munkanap-elszámoló könyv, beteglapok. Akár tanút is lehet hozni, de ők azt nem tudják igazolni, hogy a nyugdíjjárulékot valóban levonták az ember fizetéséből.

Fontos, hogy a jogviszony 1998 előtt vagy után állt-e fenn, ugyanis 1998-tól a biztosítási jogviszony csak akkor vehető figyelembe szolgálati időként, ha az előírt nyugdíjjárulékot levonták. Vagyis az ez utáni bizonyítékok közül már csak azokat fogadják el, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy fizettek-e nyugdíjjárulékot.

További részleteket az Adózónán olvashatnak.