Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A Fővárosi Főügyészség különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmény miatt emelt vádat annak a magyar távközlési cégnek az egyik vezetője ellen, aki a vállalat likviditási gondjainak rendezése érdekében hamis okirat felhasználásával és tényleges fedezet nélküli zálogjog-alapításokkal 547 millió forint kölcsönt vett fel. Hogy melyik vállalatról van szó, azt nem tette közzé az ügyészség.
A vádirat szerint a nyilvános részvénytársasági formában működő cég a forrásigényét pénzintézeti hitelek helyett elsősorban kötvények kibocsátásával fedezte.
A nagy összegű kölcsön felvételére is az aktuálisan lejáró kötvények visszafizetése érdekében volt szükség. Ezt a vádlott úgy oldotta meg, hogy egy valótlan tartalmú, a cég vagyoni helyzetének kedvező látszatát keltő, csak éppen átmeneti problémák miatt fel nem szabadítható ügyvédi letétről szóló szerződést hamisított. Ezen kívül valójában értéktelen vagyonelemekre alapítandó jelzálogjog-szerződéseket ígért, így egy másik cégtől 547 millió forint kölcsönt vett fel. A csalási kárnak mintegy 10 százaléka térült meg.
A bűncselekmény büntetési tételkerete – a halmazati szabályok miatt – 5-től 11 évig terjedő szabadságvesztés. Az ügyészség a vádiratában alternatívát is ajánlott: ha a vádlott mindent beismer, valamint a tárgyalás jogáról lemond, úgy az ügyészség 6 év szabadságvesztést indítványoz.
