Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Sokszor apró, jelentéktelen irodákban „bújnak el” azok a cégek, amelyek egy időre ki akarnak kerülni a hatóság látóköréből – írja a G7. Az országban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legutóbbi adatai szerint 1519 százmillió forint feletti adótartozással rendelkező cég van, ebből pedig közel négyszáz cég mindössze 21 címre van bejelentve. Erre a 21 címre összesen 20 ezer vállalat van bejelentve.
Az ilyen cégek többnyire szabályosan működnek, csak éppen nincs ingatlanjuk, vagy éppen nem akarnak postájuk kezelésével bajlódni. Nekik nyújtanak megoldást a székhelyszolgáltató cégek, amelyek kifejezetten erre szakosodtak: bérelnek egy irodát, a vállalkozások nevét pedig egyszerűen kiragasztják a postaládára. Vannak azonban, akiknek kifejezetten jól jön, hogy a cégnév szinte eltűnik a többi között: például azoknak, akik több millióval tartoznak az adóhatóságnak.
A G7 cikkéből kiderül, hogy bár a NAV tökéletesen tisztában van ezzel, mégis tehetetlen: nincs ugyanis annyi kapacitásuk, amellyel utána tudnának járni a csaló, apró irodákban bujkáló cégeknek. Sok esetben hiába mennek ki a helyszínre, nem találnak ott mást, csak egy ügyintézőt, aki lehet, hogy nem is tud semmit az oda bejelentett cégek vezetőiről, és még csak telefonon sem tudja elérni, mert mondjuk az illető mindig rejtett számról hívta őket.
A szolgáltatóknak ugyan kötelező bizonyos iratokat tárolni a helyszínen, de ezekből általában pont nem lehet sok mindent megtudni a cégek konkrét működéséről. A szolgáltatók a helyszíni ellenőrzésnél legfeljebb a szerződést tudják átadni a hatóságnak, illetve a kapcsolattartó elérhetőségét, amin azonban sok esetben ők sem érik el az ügyfelet.
Bár a lapnak nyilatkozó székhelyszolgáltatók szinte kivétel nélkül azt mondták, hogy nem tolerálják sokáig, ha egy ügyfelük nem elérhető, valójában akár évekig is eltűnhet egy cég a NAV elől ilyen módon.
