Nem keresik a hibákat, hanem egyszerűen meglátják őket. Nem fásulnak bele a rutinmunkába, ellenkezőleg: minél többet ismétlik a feladatot, annál jobban oda tudnak figyelni. Akad köztük olyan, aki három hónap alatt végzett egy hároméves számítástechnikai munkával. A megrendelők kapkodnak az ilyen munkaerőért, de sajnos az Auticon GmbH-nak nincs elég munkatársa, ezért időnként kénytelen visszautasítani a megkereséseket. A különleges képességű emberek ugyanis autisták, az ő foglalkoztatásukra alakult 2011-ben a német, de immár több más országban is működő, londoni és müncheni székhelyű kft.
"Az autizmus nem rendszerhiba – idézi Kurt Schöffer cégvezetőt és társtulajdonost a Frankfurter Allgemeine Zeitung –, hanem az autistáknak más az operációs rendszerük.” Ennek megvannak a maga hátrányai is. A zajok és más külső hatások kizökkentik őket, nem igazán tudnak csapatban dolgozni, az udvarias társalgás idegen tőlük. Bár ez utóbbi nem is feltétlenül hátrány: a mai, szabálykövetésre (compliance) épülő vállalati kultúrában jól jön, ha a tanácsadók köntörfalazás nélkül rámutatnak a hibákra. Fontos az is, hogy megvesztegethetetlenek, a szó szoros értelmében eszükbe sem jut semmiféle csalás. Mindenesetre az Auticon autista alkalmazottait nem autista kollégáik kísérik a megrendelőkhöz; ők közvetítenek, hogy ne zavarja meg a munkát félreértés vagy szokatlan körülmény.
Az Auticonnak több mint 200 alkalmazottja van, 110 Németországban. Közülük 80-an autisták, a többiek egy része az említett közvetítő, a job-coach. A megrendelők között képviselteti magát a német tőzsdeindex, a DAX vállalatainak nagyjából harmada. A tanácsadók főképp szoftverek fejlesztésében és nagy adathalmazok elemzésében bontakoztathatják ki különleges képességeiket. Számít rájuk a kiberbűnözés ellen küzdő bűnügyi rendőrség is. Mindez egyelőre mégis inkább kivétel: Németországban az autisták mintegy 85 százaléka munkanélküli. Közülük is igyekszik az Auticon újabb munkatársakat – immár nemcsak számítástechnikusokat, hanem banki és biztosítási konzultánsokat is – verbuválni, akár úgy is, hogy bel- és külföldi autistaegyesületekkel veszi fel a kapcsolatot.
Mint oly sok más kis cég létrejötténél, ezúttal is a személyes érintettség vezérelte az alapítót, Dirk Müller-Remust: a fiánál Asperger-szindrómát állapítottak meg (ez az autizmus egy enyhébb formája, és ez jellemzi az Auticon tanácsadóinak többségét). Ez a fiú egyébként inkább művészi tehetségével tűnik ki, és nem a számítástechnikában, amely az autisták nagyjából 10 százalékának fekszik jól. Az Auticon negyedrészben Müller-Remus és Schöffer tulajdona, a befektetőtársak között pedig olyan ismert üzletemberek is felbukkannak, mint a Porsche család néhány tagja vagy a brit Virgin légitársaság alapítója, Richard Branson. Az Auticonba eddig összesen körülbelül 5 millió eurót ruháztak be. Évi tízmilliós forgalma elég a napi üzlet finanszírozásához, külső forrásokra az új piacok eléréséhez van szükség. Az Auticon jelen van Angliában, Franciaországban, Svájcban, legutóbb pedig Los Angelesben vett át egy kis céget, amelyet a most 66 éves alapító ugyancsak a saját autista fia miatt hozott létre. Hamarosan következik Kanada, Olaszország és talán Ausztrália.
A cikk a HVG 2018/36. számában jelent meg.