Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Az idén lefoglalt párlatmennyiség – amelyből a legtöbb Békés megyéből került elő – egy nagyobb kereskedelmi pálinkafőzde éves termelési mennyiségének felel meg.
A PNT szerint a lefoglalások ellenére az illetékes szervek nem törekednek arra, hogy felszámolják a feketekereskedelmet, miközben az több pálinkafőzdét is a csőd szélére kényszerít.
A szervezet februárban hívta fel a figyelmet a magánfőzéssel kapcsolatos anomáliákra, a 2018-as adatokból ugyanis az derült ki, hogy az országban bár több mint húszezer magánfőzésre szolgáló lepárlókészülék van bejegyezve, az eladott párlatadójegyek alapján maximum hétezer berendezést használtak. Az adatokból az is kiderült, hogy az előző évben hivatalosan mindössze 115 ezer liter gyümölcspárlatot készítettek saját fogyasztásra a magánfőzők.
Az idén eddig legfoglalt párlatmennyiséget, 42 alkoholfokkal számolva 150 magánfőző készíthetné el egy év alatt. Az ezzel járó, literenként kiváltott adójegyek összértéke több, mint 10 millió forint lenne.
Emlékeztettek: magánfőző az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik. A jogszerűen eljáró magánfőzők egy évben legfeljebb 86 liter 42 fokos párlatot állíthatnak elő, amit csak a magánfőző, valamint családtagjai és vendégei fogyaszthatják, de nem értékesíthetik. A gyümölcspárlatok otthoni elkészítéséhez minden esetben párlat-adójegyet kell igényelni a NAV-tól, még a főzést megelőzően. Ezt annak kell igényelnie, aki a lakhelye szerinti önkormányzatnál magánfőzőként regisztrált. A párlatadójegy egy liter párlat előállítására jogosít, illetve igazolja a jövedéki adó megfizetését és az eredetet is.
