Uniós irányelv szerint 2021 tavaszától egységes, közös adatbázisból, az interneten keresztül lehet majd megtudni a gazdasági társaságok vagy bizalmi vagyonkezelők, illetve alapítványok mögött álló végső tulajdonosok kilétét. A részletszabályt némiképp egyszerűsítve ebbe azoknak az adatai kerülnek be, akik legalább 25 százalékban tulajdonosai valamely szervezetnek, illetve érdemben befolyásolják benne a döntéshozatalt. Ha ilyen személy nem lelhető fel – mert állami társaságról vagy akár több száz kistulajdonosról van szó –, akkor az ügyvezetők számítanak „tényleges tulajdonosnak”. A lényeg, hogy ezután az Európai Unióban ne rejtőzködhessenek a vállalatok és vagyonok tényleges tulajdonosai, legyenek akár politikusok, akár kábítószer-kereskedőket, terroristákat támogató személyek.

Az irányelvet a tagállamoknak idén január 10-ig kellett átültetniük saját belső jogrendszerükbe, és eddig az időpontig már a gazdasági társaságok tényleges tulajdonosait tartalmazó adatbázist is fel kellett volna állítaniuk. A bizalmi vagyonkezelők és a vagyonkezelő alapítványok esetében a határidő 2020. március 10.

Magyarországon az első adatbázis sincs még meg, és az uniós határidőhöz képest egy évvel távolabbra került a kialakítás céldátuma is. A pénzmosás megelőzésére vonatkozó jogszabály kapcsolódó rendelkezései várhatóan csak decembertől lépnek életbe, tehát a regiszter sem állhat fel ennél korábban. Így nem sok idő marad a tesztelésre, mielőtt az adatokat a közös uniós adatbázisba is feltöltenék. A részletekről kormányrendelet készül, de hogy mikor, az rejtély, az illetékes Pénzügyminisztérium ugyanis még válaszra sem méltatta az erről érdeklődő HVG-t.

Az viszont várható, hogy az uniós szabályozással összhangban maguknak a társaságoknak kell majd feltölteniük az adatokat tényleges tulajdonosaikról, és – súlyos bírságot kockáztatva – felelősek lesznek azok valódiságáért és frissítéséért.

A cikk teljes terjedelmében az e heti HVG Gazdaság rovatában, illetve online a hvg360-on olvasható.